Elhúzódhat Szerbiában a kormányalakítás

Szinte biztos, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség is a koalíció tagja lesz.

Belgrád, 2022. április 4. Aleksandar Vucic szerb államfõ, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke beszél támogatóihoz az elõrehozott parlamenti választás, valamint elnökválasztás utáni eredményvárón Belgrádban 2022. április 3-án. Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát pártja saját megfigyelõinek adatai szerint, így már az elsõ fordulóban megnyerte a választást, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az elõrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Azt egyelőre nem tudni, ki lesz koalíciós partnere a haladóknak Szerbiában, a VMSZ-en kívül a Szerbiai Szocialista Párt is szóba jöhet, annak elnöke, az előző ciklusban parlamenti elnöki tisztséget betöltő Ivica Dacsics például eleve a „Dacsics kormányfő” szlogennel kampányolt, ami egyértelmű utalást is jelenthet. A választások utáni nyilatkozatok ugyanakkor már arra utalnak, mégsem biztos, hogy ő lesz majd a kormányalakítással megbízva. Az elnökválasztáson egyébként a szocialisták nem indítottak jelöltet, hanem Vucsicsot támogatták, akárcsak a VMSZ, illetve a Vojiszláv Seselj nevéhez köthető Szerb Radikális Párt is – utóbbi végül nem érte el a háromszázalékos parlamenti küszöböt, így nem jutott be a parlamentbe.

A jelenlegi helyzet viszont arra utal, hogy a kormányalakítás hónapokig elhúzódhat. Hogy a kabinetben kik, mekkora súllyal és milyen poszton kapnak helyet, arra jelentős befolyással lehet az ukrajnai háború alakulása is.

A választásokat követő első nyilvános szereplésén a köztévé esti műsorában Vucsics ugyanis drámai hangon jelentette be, hogy hatalmas nyomás nehezedik országára az Oroszországgal kapcsolatos fejlemények miatt. Azt is hozzátette, hogy katonailag Szerbia ugyan független, politikai szempontból nem, hiszen a nyugat-balkáni ország célja az európai uniós tagság. Szerbia egyébként az egyetlen európai ország, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Azonban Oroszországnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való felfüggesztésére vonatkozó szavazáskor Szerbiát megzsarolták, ezért igennel szavazott. Vucsics szerint az EU határozata értelmében Szerbia csak május 15-ig importálhatott volna kőolajat, onnantól az ára megháromszorozódott volna, ha nem így szavaznak. Másnap már arról szóltak a hírek, hogy Szerbia lekerült a kőolajimport tilalmát tartalmazó szankciós listáról, mentesül az oroszországi olaj- és gázimporttal kapcsolatos szankciók alól. A szerb sajtó diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állítja,

ez azt jelenti, hogy május 15-e után is biztosított lesz az üzemanyag-ellátás. 

Szerbia továbbra is az adriai vezetéken keresztül importálhat kőolajat. Ha szankciókat vezettek volna be a szerbiai kőolajimportra, a benzinkutakon nem lett volna üzemanyag, illetve akár 450 dinárba (mintegy 1400 forint) is kerülhetett volna.

Putyinnal is beszélt Vucsics

A szerb elnök újraválasztását követően telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szerb elnöki hivatal közlése szerint Putyin a beszélgetés alkalmával gratulált szerb kollégájának, valamint sok sikert kívánt Szerbiának, abban a meggyőződésben, hogy a két ország baráti kapcsolatai megmaradnak. A belgrádi közlemény szerint arról is beszéltek, hogy május 31-én lejár a hosszú távú gázszerződés, amelyet az oroszok Szerbiával kötöttek, és ezért mihamarabb meg kell kezdeni a tárgyalásokat a gáz importjának új feltételeiről.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke beszél támogatóihoz az előre hozott parlamenti választás, valamint elnökválasztás utáni eredményvárón Belgrádban 2022. április 3-án. (Forrás:  MTI/EPA/Andrej Cukic)