Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

Harkiv, 2022. április 5. Emberek mennek az úton, miközben az orosz csapatok tüzérségi támadásai okozta füst száll fel a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 4-én. MTI/EPA/Roman Pilipej Fotó: Roman Pilipej

Észtország, Lettország és Portugália is kiutasít orosz diplomatákat

Észtország és Lettország összesen 27 orosz diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki, Portugália pedig tízet nemzetbiztonsági okokból – közölte a három ország külügyminisztériuma kedden.

Az észt külügyminisztérium azt is bejelentette, hogy bezárják a dél-észtországi Tartu és Narva határvárosban működő orosz konzulátusokat. A tizennégy fős személyzetnek, közöttük hét diplomatastátusszal rendelkezőnek április 30-ig kell elhagynia az országot.

Mart Volmer külügyminiszter-helyettes szerint szó sem lehet Oroszország esetében „a szokásos ügymenetről”, különösen az Ukrajnát támadó orosz erők által polgári személyek ellen elkövetett kegyetlenkedések után.

Edgars Rincevics lett külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte, hogy Lettország a fehérorosz és a litván határ közelében fekvő Daugavpilsben és Liepaja kikötővárosban működő orosz konzulátust zárja be, 13 diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki.

A harmadik balti állam, Litvánia már hétfőn bejelentette a klaipedai orosz konzulátus bezárását. A litván kormány kiutasította az orosz nagykövetet is.

Mindhárom balti országban számottevő orosz kisebbség él.

A portugál külügyminisztérium kedd esti bejelentése szerint tíz orosz diplomatának kell két héten belül elhagynia az ibériai államot. A tárca a döntést azzal indokolta, hogy az érintettek „veszélyeztették a nemzetbiztonságot”.

Korábban már több európai ország közölte, hogy orosz diplomatákat utasít ki:

Spanyolország huszonhetet, Olaszország harmincat. Hétfőn Németország negyven, Franciaország pedig 35 orosz diplomata kiutasítását jelentette be. Összesen több száz orosz diplomatának kell távoznia európai állomáshelyéről.

Milley tábornok: az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz

Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, [...] azt hiszem években mérhető

– fogalmazott a tábornok.

A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek

– tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, „amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák”.

A tábornokot és Lloyd Austin amerikai védelmi minisztert a 2023-as költségvetési tervezettel kapcsolatban hallgatta meg a fegyveres szolgálatok bizottsága, de az amerikai sajtó beszámolója szerint a meghallgatás középpontjában az Ukrajna elleni orosz háború állt, illetve az a kérdés, hogy az Egyesült Államok mit tehet Ukrajna további megsegítése és Európa biztonságának megerősítése érdekében.

Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette. 

Úgy gondolom, hogy sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is

– fogalmazott a katonai vezető.

Lloyd Austin kedden kijelentette, hogy a kelet-európai biztonság bővítésére irányuló minden erőfeszítés egy folyamatban lévő munka, amelynek részleteit valószínűleg a júniusi NATO-csúcson fogják megvitatni. A védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a közelmúltban a balti országok vezetői egyértelművé tették számára, hogy nagyra értékelik az ottani amerikai csapatok jelenlétét.

A kongresszusi képviselők azt a kérdést is feltették a védelmi miniszternek és a katonai vezetőnek, hogy mi lett volna az az intézkedés, amely megakadályozhatta volna, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Mindketten azt válaszolták, hogy az elrettentés egyetlen lehetséges módja az lett volna, ha amerikai csapatokat telepítenek Ukrajnába. Ezt a lehetőséget azonban elvetették, mert ez egy Oroszország elleni kiterjedt háború kockázatával járt volna.

Milley és Austin is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok számos dolgot tanult abból, ami az elmúlt hónapban történt Ukrajnában. Például azt, hogy

Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudta azokat hatékonyan használni.

Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel és a Kreml nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

Borítókép: Emberek mennek az úton, miközben az orosz csapatok tüzérségi támadásai okozta füst száll fel a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 4-én (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)