Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy az orosz hatalomtól függ · Charles Michel: Az EU mindent megtesz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút · Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek · Mariupol ukrán katonai parancsnoka levélben kéri Ferenc pápa segítségét a civilek kimentéséhez

Ivanyivka, 2022. április 20. Megrongálódott tank mellett megy egy férfi a Csernyihivi területen fekvõ Ivanyivkában 2022. április 20-án. MTI/EPA/Oleg Petrasjuk Fotó: Oleg Petrasjuk

Az ukrajnai háború kapcsán 

Marine Le Pen megerősítette, hogy egy „szabad Ukrajnát” támogat, amely nem függ sem az Egyesült Államoktól, sem az Európai Uniótól, sem Oroszországtól.

A szuverenista jelölt kifejezte „abszolút szolidaritását és együttérzését az ukrán néppel”, jelezte, hogy támogatja Ukrajna „anyagi és védelmi megsegítését”, de ellenzi az embargót az orosz olajra és gázra. 

Éles vita alakult ki az európai uniós kérdésekről is a két politikus között, miután Macron azzal vádolta meg Le Pent, hogy a programjában bújtatottan benne van Franciaország kivezetése az Európai Unióból. A Nemzeti Tömörülés jelöltje ezt határozottan cáfolta.  

Miután Marine Le Pen megerősítette, hogy megválasztása esetén betiltaná a muzulmán fejkendő viselését nyilvános helyeken, Macron úgy vélte, hogy „polgárháborút fog kirobbantani, ha ezt megteszi”.

Le Pen véleménye szerint a fejkendő az iszlamisták egyik vallási jelképe, amely a nők és férfiak közti egyenjogúságot támadja.

„Amit ön javasol, az a francia szellem elárulása, honfitársaink millióit szorítaná ki a közéletből” – mondta Macron, aki szerint ez a kirekesztés törvénye lenne, míg Le Pen a szabadságvédelem törvényéről beszélt.

„Nem az iszlám ellen vagyok, amely vallásnak megvan a helye Franciaországban” – hívta fel a figyelmet Le Pen.

A fejkendőről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Így a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.

Macron a vita ezen részében arra emlékeztetett, hogy mandátuma alatt a parlament elfogadott egy törvényt az iszlamista ideológia visszaszorításáról.

A két legnézettebb országos televízió, a TF1 kereskedelmi csatorna és a France2 köztelevízió által szervezett hagyományos vitaműsorban a két jelölt csaknem három órán vitázott a franciákat leginkább foglalkoztató kérdésekről: a nemzetközi ügyek mellett a megélhetési gondokról, a közbiztonságról, Franciaország versenyképességéről, az egészségügy helyzetéről, a környezetvédelemről, a francia szociális modellről és a fiatalok jövőjéről.

Még a vita kezdetén egy rövid kézfogást követően Marine Le Pen rossznak ítélte meg az elmúlt öt év kormányzásának eredményét, míg Macron kijelentette, hogy Le Pen elnökválasztási programjának „se füle, se farka”.

Az elnökjelöltek nem értettek egyet az utóbbi öt évben meghozott intézkedések hatásait illetően, és megvitatták a kettőjük választási programjában a következő öt évre javasolt gazdasági intézkedések várható eredményeit.

Hallottam, hogy ön a kormányával együtt elégedett a franciák vásárlóerejének javulásával. De én csak azt tapasztaltam, a franciák nekem azt mondják, hogy nem bírják tovább, nem tudják kifizetni a hónap végén a számlákat

– mondta Marine Le Pen, aki szerint Macron „gazdasági mérlege nagyon rossz, de a szociális mérlege még annál is rosszabb”. 

A hagyományos elnökjelölti tévévita általában nem módosítja a jelöltek közötti erőviszonyokat, de fontos szerepe lehet a bizonytalanok meggyőzésében.

Négy nappal a vasárnapi második forduló előtt a legfrissebb felmérések Emmanuel Macron 54–56,5 százalékos győzelmét jelzik, míg Marine Le Pen a szavazatok 43,5–46 százalékára számíthat. Öt évvel ezelőtt Macron kétharmados győzelmet aratott Le Pen felett.

Charles Michel: Az EU mindent megtesz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút

Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország által indított háborút, Vlagyimir Putyinnak nem fog sikerülni megosztani az európaiakat – jelentette ki szerdán Kijevben Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol Volodimir Zelenszkij prioritásnak nevezte Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Nincsenek egyedül, önökkel vagyunk és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk önöket, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút

– jelentette ki a sajtótájékoztatón Charles Michel.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2022. április 20-án (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Az ukrán fővárosba látogató Michel elmondta, hogy „mély benyomást” tett rá a kezdetektől fogva Zelenszkij személyes parancsnoksága a február 24-i orosz lerohanás kezdete óta, amely az ukrán lakosság orosz haderőkkel szembeni bátorságáról tanúskodik.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „nem fog sikerülni sem lerombolnia Ukrajna szuverenitását, sem megosztani az Európai Uniót”

– mondta Michel, aki üdvözölte, hogy a huszonhét tagállam képes közösen dönteni, egyhangúlag elfogadni az Oroszország elleni súlyos szankciók több hullámát.

A legfontosabb célnak nevezte annak elérését, hogy a szankciók fájdalmasak legyenek Putyin rendszere számára, és megígérte, hogy rövidesen az orosz kőolaj- és földgázexportot veszik célba, ahogy azt Zelenszkij kérte.

Nagyon keményen dolgozunk, hogy meg tudjuk hozni a szükséges döntéseket, hogy elérjük a közös célt – mutatott rá Charles Michel, miközben az EU továbbra is függ az orosz szállításoktól.

A politikus ugyanakkor úgy vélte, hogy rendkívül nehéz lesz megváltoztatni a Kreml viselkedését.

Két eszközünk van: az Ukrajnának nyújtott támogatás és a szankciók. Ezeket az eszközöket kell felhasználnunk, hogy bizonyosak legyünk abban, hogy Ukrajna nyeri meg a háborút.

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása „prioritás” az állam az és ukrán nép ereje szempontjából.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a fegyverszállítások miatt szorosabbá váltak a kapcsolatok a Nyugattal. 

Az Ukrajnának szánt katonai felszerelések érkezésének az időpontja egyre világosabb

– mondta az ukrán elnök, aki ismételten felszólította az uniót az orosz kőolaj- és földgázexport elleni szankciókra.

Az orosz támadások után ott maradt bombák maradványait nézi egy férfi a csernyihivi területen fekvő Ivanyivkában 2022. április 20-án (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk)

Szerdán Charles Michel elutazott a Kijev melletti Borogyankára, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok polgári személyeket mészároltak le. Az uniós vezető elítélte a Moszkva által elkövetett háborús bűnöket.

Ugyancsak szerdán Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője közleményben jelentette be, hogy Kijevbe és Moszkvába is el kíván utazni António Guterres.

Dujarric közölte: kedden adták át a leveleket Oroszország és Ukrajna állandó ENSZ-képviseletének, amelyben a főtitkár kéri Vlagyimir Putyin orosz, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy fogadja őt Moszkvában, illetve Kijevben.

A főtitkár közölte: a nagy veszély és súlyos helyzet miatt meg szeretné vitatni azokat a sürgős lépéseket, amelyekkel békét lehet teremteni Ukrajnában, valamint biztosítani a többoldalú kapcsolatok jövőjét az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján – áll a közleményben.

Kreml: Moszkva egyértelműen megfogalmazott megállapodástervezetet adott át Kijevnek

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Dokumentumtervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ

– mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a török hivatali partnerével, Mevlüt Cavusogluval folytatott szerdai telefonos beszélgetésén azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások kimenetele teljes mértékben attól függ, hogy Kijev kész-e figyelembe venni Moszkva jogos követeléseit.

A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által 2022. április 20-án közreadott képen tesztindítást végeznek a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről (Fotó: MTI/AP/Roszkozmosz Orosz Szövetségi Ûrügynökség)

A török kezdeményezésre történt kapcsolatfelvétel során a felek megvitatták az ukrajnai háború során a „terepen”, különösen Mariupol környékén kialakult helyzetet és a közös, a két diplomáciai és katonai tárca közreműködésével megteendő, lehetséges lépésekről a civilek, köztük a külföldiek biztonságának garantálása érdekében. Cavusoglu az orosz külügyminisztérium szerint köszönetet mondott azért, hogy az orosz fegyveres erők különleges egységei túszokat szabadítottak ki Mariupol egyik mecsetéből.

A Rosszija 1 orosz állami televízió beszámolója szerint a mariupoli Azovsztal fémmű területén körülzárt ukrán katonák és külföldi zsoldosok szerdán sem éltek a számukra az orosz védelmi minisztérium által felkínált fegyverletételi lehetőséggel. A fegyvernyugvás viszont ismét többtucatnyi, a létesítmény környékén megbújt civil kimenekítését tette lehetővé.

Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövetnek azt a bejelentését kommentálva, miszerint Jeruzsálem kész lenne helyszínéül szolgálni Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges találkozójának, Peszkov azt mondta, hogy az izraeli fél nem először fejezte ki készségét a csúcs megrendezésére. Hozzátette, hogy Moszkva többször is elmagyarázta, hogy egy ilyen találkozót minek kell megelőznie.

A Kreml korábban egy jóváhagyott megállapodáshoz kötötte Putyin és Zelenszkij tárgyalóasztalhoz ülésének lehetőségét.

Fiatalokkal a Kremlben megtartott szerdai találkozóján Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország el fogja érni az élet normalizálódását és a békét a Donyec-medencében. Megismételte, hogy a – nyolc éve tartó – „Donyec-medencei tragédia kényszerítette ki”, hogy Oroszország elindította az elnök által különleges hadműveletnek nevezett háborút Ukrajna ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség a Luganszkinformcenterre hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők kivonulnak a Rubizsne, Szeverodonyeck és Liszicsanszk alkotta háromszögből. Ivan Filiponyenko, a luhanszki népi milícia szóvivője kijelentette, hogy Zolote városból helikopterrel evakuáltak egy ukrán tábornokot és a városi közigazgatásban dolgozókat.

Ramazan Kadirov csecsenföldi vezető szerda este közölte, hogy az orosz erők átvették az ellenőrzést Rubizsnében.

Kadirov a nap folyamán korábban Kamjana és Sztara Kaszjanka bevételéről számolt be.

Az Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője által szerda este ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő 73 ukrán katonai létesítményre mért csapást a Donyec-medencében. Azt is elmondta, hogy nagy pontosságú rakéták csapást mértek 12 ukrán katonai létesítményre, köztük két irányítási pontra, és több mint 150 „nacionalistát” öltek meg.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 498 drónt, 254 légvédelmi rakétarendszert, 2397 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 261 rakéta-sorozatvetőt, 1038 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2244 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán harmadik alkalommal hozott nyilvánosságra az ukrán veszteségeket tartalmazó listát. A felsorolás a tárca szerint ezúttal az ukrán nemzeti gárda 4. hadműveleti dandárjából meghalt vagy megsebesült katonák adatait tartalmazza.

Dmitrij Petrov, az orosz belügyminisztérium szélsőséges szervezetek elleni főigazgatóságának helyettes vezetője egy szerdai moszkvai tanácskozáson azt mondta, hogy a menekültek között olyan személyek is megpróbálnak Oroszországba bejutni, akik résztvevői voltak az ukrajnai harcoknak. Mint mondta, esetükben a hatóságok a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási döntéseket hoznak”.

Idegenrendészet: ingyenesen elérhető a Menedekes mobilapplikáció

Szerdától elérhető az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Menedekes elnevezésű ingyenes mobilapplikációja.

A saját fejlesztésű egyedi mobilapplikáció az orosz–ukrán háború elől menekülőknek segít a menedékeskérelem feltöltésében és adataik elektronikus rögzítésében.

Azt írták:

a Menedekes applikáció az OIF honlapjáról, az ukran2022.oif.gov.hu felületről tölthető le, ahol több hasznos információ is található. Az applikáció jelenleg androidos készülékeken működik, a menedékeskérelem űrlapja pedig magyar és ukrán nyelven érhető el.

Felhívták a figyelmet arra, hogy bár az applikáció segítségével gyorsul az ügyintézési folyamat, az adatok elektronikus rögzítése még nem minősül a kérelem benyújtásának, továbbra is személyesen meg kell jelenni a fénykép és ujjlenyomat rögzítése miatt.

Az elektronikus adatrögzítés előnyének nevezték ugyanakkor, hogy a menekültügyi hatóság a regisztrációnál megadott e-mail-címen már előzetesen tájékoztathatja a kérelmezőket a lényeges körülményekről, például arról, ha hiánypótlásra van szükség.

Hozzátették: 

a mobilapplikáció mellett az Enter Hungary felületen keresztül is van lehetőség előzetes regisztrációt követően a menedékeskérelem előzetes benyújtására és a kérelmező adatainak rögzítésére.

A közleményben jelezték: az elismert menedékest vagy menedéket kérelmezőt foglalkoztatni kívánó munkáltatóknak is elkészült a foglalkoztatás bejelentését megkönnyítő elektronikus űrlap, mely az Enter Hungary felületen érhető el.

Az OIF az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta kedd reggelig 16 733 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált – közölték.

Mariupol ukrán katonai parancsnoka levélben kéri Ferenc pápa segítségét a civilek kimentéséhez

A mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette az amerikai Katolikus Hírügynökség, amelynek központja a coloradói Denverben van.

Az amerikai portál beszámolója szerint Szerhij Volina ukrán őrnagy, aki a 36-os számú katonai egységet vezeti a Mariupolban zajló, orosz erők elleni harcokban, levelében a civilek kimentéséhez kért segítséget, akik a város ostroma miatt 50 napja csak korlátozottan férnek hozzá vízhez és élelmiszerhez.

Valószínűleg már sok mindent láttál az életedben. De biztos vagyok benne, hogy nem találkoztál még olyan dolgokkal, amelyek most Mariupolt érik. Mert így néz ki a földi pokol

– fogalmazott az ukrán őrnagy a tegeződő levélben, az ukrajnai Vallási Információs Szolgálat angol nyelvű fordítása szerint. „Nincs rá időm, hogy leírjam az összes borzalmat, amivel itt mindennap szembesülök. A gyárban felállított bunkerekben nők gyermekekkel és csecsemőkkel húzzák meg magukat. Éhesek és fáznak. […] Napról napra egyre több sérült hal meg, mert nincs se orvosság, se víz, se élelem” – olvasható a levélben.

Volina őrnagy – aki egyébként nem katolikus, hanem ortodox keresztény – levelében úgy fogalmaz: azért fordul egyenesen a pápához, mert eljött az idő, amikor az imádkozás már nem elég. 

Fedd fel a valóságot a világ számára, evakuáld az embereket és mentsd meg az életüket a Sátán kezei közül, aki fel akar égetni itt mindent, ami él

– szólította fel levelében az őrnagy Ferenc pápát. 

A délkelet-ukrajnai kikötővárost március elseje óta bombázzák, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint százezer ember rekedt Mariupolban. António Guterres ENSZ-főtitkár is aggodalmát fejezte ki hétfői nyilatkozatában a Mariupolban folyamatosan fennálló, megdöbbentő humanitárius válsághelyzet miatt. A város elleni orosz offenzíva a múlt héten erősödött, miután Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy az ukrán haderők figyelmen kívül hagyják az oroszok felhívását a megadásra. Az ukrán katonák „a végsőkig harcolni fognak” – jelentette ki Denisz Smihal kormányfő.

Az orosz hadsereg szerdán újfent felajánlotta a mariupoli vas- és acélműben rekedt ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat, biztonságot és orvosi ellátást ígérve a fegyverletételért cserében.

Borítókép: Megrongálódott tank mellett megy egy férfi a csernyihivi területen fekvő Ivanyivkában 2022. április 20–án (Fotó: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk)