Egyre fokozzák a gazdasági szankciókkal az Oroszországra nehezedő nyomást a nyugati szövetségesek
Újabb és újabb szankciók bejelentésével akarják térdre kényszeríteni Oroszországot a nyugati szövetségesek.
Az Egyesült Államok szerdán pénzügyi szankciók újabb hullámát jelentette be Oroszország ellen, az Egyesült Királyság gyorsan követte a példáját, és az Európai Unió sem maradt rest újabb megszorítások kilátásba helyezésével.
A nyugati szövetségesek egyre inkább fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökön az ukrajnai „háborús bűnök” miatt. Mondván, hogy a legújabb szankciók ráerősítenek az Oroszországot sújtó pénzügyi nehézségekre, így az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek az egyre keményebb intézkedései „erodálják Putyin harcképességét”.
A szankciók hatékonyságának a kulcsát az Egyesült Államok és az európai szövetségeseinek az egységes fellépésében látják.
Az Ukrajnában elkövetett atrocitásokról szóló hírek pedig Németországra és más országokra nehezedő nyomást fokozzák, hogy ne álljanak ellen, hanem csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és Litvániához az orosz energiaexport teljes blokkolásában.
Az Egyesült Államok fellépett Oroszország két legnagyobb bankja, a Sberbank és az Alfa Bank ellen, megtiltva számukra pénzforgalom bonyolítását az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül, valamint megtiltva az amerikaiaknak is, hogy üzletet kössenek ezzel a két pénzintézettel.
Az amerikai szankciók már személyesen Putyin családját is célba vették két felnőtt lánya elleni intézkedések bejelentésével. A szankciók Putyin összes közeli családtagját kitiltják az amerikai pénzügyi rendszerből, és befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat.
Putyin felnőtt lányai elleni szankciók mellett az Egyesült Államok célkeresztjében van Mihail Miszustin miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, felesége és gyermekei, valamint az orosz Biztonsági Tanács tagjai, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök is.
Biden várhatóan aláír egy rendeletet is, amely megtiltaná az amerikaiak számára az új oroszországi befektetéseket, függetlenül attól, hogy hol élnek. Az amerikai pénzügyminisztérium a Fehér Ház szerint további szankciókat készített elő az orosz állami vállalatok ellen.
A szankciók folyamatos szigorítása nem a hatékonyság hiányának, hanem a nyomásgyakorlási szándék erősödésének a jele, mivel Oroszországnak elsősorban külföldi befektetésekre és alapvető javakra van szüksége
– mondta Brian Deese, a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsának igazgatója újságíróknak egy szerdai tájékoztatón.
Az Egyesült Királyság szerdán a nagy bankok vagyonának befagyasztására, az oroszországi brit befektetések betiltására és az orosz széntől és olajtól való függőség év végéig történő megszüntetésére tett ígéretet.
Nagy-Britannia már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonja az orosz olajat, amely az Egyesült Királyság ellátásának 8 százalékát teszi ki. Oroszország az Egyesült Királyság első számú szénszállítója, bár a környezetszennyező energiahordozó iránti brit kereslet az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett.
Nagy-Britannia nem szüntette be az orosz földgáz importját, amely ellátásának 4 százalékát teszi ki. Jelezte viszont, hogy „amint lehetséges”, ezt meg fogja tenni.
Az Európai Unió várhatóan hamarosan további lépéseket is tesz, beleértve az új oroszországi befektetések betiltását és a szénre vonatkozó embargót. Az Európai Bizottság által javasolt szénbehozatali tilalom lenne az első olyan uniós szankció, amely Oroszország jövedelmező energiaiparát célozná meg az ukrajnai háború miatt.
Egymilliárd eurót fizetünk naponta az orosz energiáért, amelyet a háború kezdete óta biztosít számunkra. Mostanra tehát már 35 milliárd eurót. Hasonlítsuk ezt össze azzal az egymilliárddal, amit Ukrajnának adtunk fegyverek és hadianyag formájában
– mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a széntilalom évi négymilliárd euró értékű, és hogy az EU már megkezdte a további szankciók kidolgozását, többek között az olajimportra vonatkozóan.
Nem említette a földgázt, mivel a 27 uniós tagállam között nehéz konszenzusra jutni a villamosenergia-termelésre és az otthonok fűtésére használt tüzelőanyag tekintetében, mivel a gázfüggő tagországok, például Németország, a blokk legnagyobb gazdasága, ellenzi azt.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban azt mondta, hogy a blokknak továbbra is nyomást kell gyakorolnia a Kremlre, és arra utalt, hogy valamikor a jövőben a gázimportra is embargót kellene elrendelni. „Az új csomag tartalmazza a szénimport tilalmát” – mondta Michel szerdán. „Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb az olajra, sőt a gázra vonatkozó intézkedésekre is szükség lesz” – tette hozzá.
Orosz–ukrán háború
