Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Egyre fokozzák a gazdasági szankciókkal az Oroszországra nehezedő nyomást a nyugati szövetségesek · Macron botrányosnak nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről.

Bucsa, 2022. április 6. Temetõi alkalmazottak civilek nejlonzsákban lévõ holttesteit készülnek egy kijevi halottasházba szállítani Bucsában 2022. április 6-án. Az ukrán hatóságok napokkal ezelõtt Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvõ, civil ruhás ember holtteste látható. Az orosz kormány ukrán szélsõségesek provokációjának minõsítette a történteket. MTI/AP/Rodrigo Abd Fotó: Rodrigo Abd

Egyre fokozzák a gazdasági szankciókkal az Oroszországra nehezedő nyomást a nyugati szövetségesek

Újabb és újabb szankciók bejelentésével akarják térdre kényszeríteni Oroszországot a nyugati szövetségesek.

Az Egyesült Államok szerdán pénzügyi szankciók újabb hullámát jelentette be Oroszország ellen, az Egyesült Királyság gyorsan követte a példáját, és az Európai Unió sem maradt rest újabb megszorítások kilátásba helyezésével.

A nyugati szövetségesek egyre inkább fokozzák a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökön az ukrajnai „háborús bűnök” miatt. Mondván, hogy a legújabb szankciók ráerősítenek az Oroszországot sújtó pénzügyi nehézségekre, így az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek az egyre keményebb intézkedései „erodálják Putyin harcképességét”.

A szankciók hatékonyságának a kulcsát az Egyesült Államok és az európai szövetségeseinek az egységes fellépésében látják.

Az Ukrajnában elkövetett atrocitásokról szóló hírek pedig Németországra és más országokra nehezedő nyomást fokozzák, hogy ne álljanak ellen, hanem csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és Litvániához az orosz energiaexport teljes blokkolásában.

Az Egyesült Államok fellépett Oroszország két legnagyobb bankja, a Sberbank és az Alfa Bank ellen, megtiltva számukra pénzforgalom bonyolítását az amerikai pénzügyi rendszeren keresztül, valamint megtiltva az amerikaiaknak is, hogy üzletet kössenek ezzel a két pénzintézettel.

Az amerikai szankciók már személyesen Putyin családját is célba vették két felnőtt lánya elleni intézkedések bejelentésével. A szankciók Putyin összes közeli családtagját kitiltják az amerikai pénzügyi rendszerből, és befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat.

Putyin felnőtt lányai elleni szankciók mellett az Egyesült Államok célkeresztjében van Mihail Miszustin miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, felesége és gyermekei, valamint az orosz Biztonsági Tanács tagjai, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök is.

Biden várhatóan aláír egy rendeletet is, amely megtiltaná az amerikaiak számára az új oroszországi befektetéseket, függetlenül attól, hogy hol élnek. Az amerikai pénzügyminisztérium a Fehér Ház szerint további szankciókat készített elő az orosz állami vállalatok ellen.

A szankciók folyamatos szigorítása nem a hatékonyság hiányának, hanem a nyomásgyakorlási szándék erősödésének a jele, mivel Oroszországnak elsősorban külföldi befektetésekre és alapvető javakra van szüksége

 – mondta Brian Deese, a Fehér Ház Nemzeti Gazdasági Tanácsának igazgatója újságíróknak egy szerdai tájékoztatón.

Az Egyesült Királyság szerdán a nagy bankok vagyonának befagyasztására, az oroszországi brit befektetések betiltására és az orosz széntől és olajtól való függőség év végéig történő megszüntetésére tett ígéretet.

Nagy-Britannia már korábban bejelentette, hogy fokozatosan kivonja az orosz olajat, amely az Egyesült Királyság ellátásának 8 százalékát teszi ki. Oroszország az Egyesült Királyság első számú szénszállítója, bár a környezetszennyező energiahordozó iránti brit kereslet az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett.

Nagy-Britannia nem szüntette be az orosz földgáz importját, amely ellátásának 4 százalékát teszi ki. Jelezte viszont, hogy „amint lehetséges”, ezt meg fogja tenni.

Az Európai Unió várhatóan hamarosan további lépéseket is tesz, beleértve az új oroszországi befektetések betiltását és a szénre vonatkozó embargót. Az Európai Bizottság által javasolt szénbehozatali tilalom lenne az első olyan uniós szankció, amely Oroszország jövedelmező energiaiparát célozná meg az ukrajnai háború miatt.

Egymilliárd eurót fizetünk naponta az orosz energiáért, amelyet a háború kezdete óta biztosít számunkra. Mostanra tehát már 35 milliárd eurót. Hasonlítsuk ezt össze azzal az egymilliárddal, amit Ukrajnának adtunk fegyverek és hadianyag formájában

 – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a széntilalom évi négymilliárd euró értékű, és hogy az EU már megkezdte a további szankciók kidolgozását, többek között az olajimportra vonatkozóan.

Nem említette a földgázt, mivel a 27 uniós tagállam között nehéz konszenzusra jutni a villamosenergia-termelésre és az otthonok fűtésére használt tüzelőanyag tekintetében, mivel a gázfüggő tagországok, például Németország, a blokk legnagyobb gazdasága, ellenzi azt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban azt mondta, hogy a blokknak továbbra is nyomást kell gyakorolnia a Kremlre, és arra utalt, hogy valamikor a jövőben a gázimportra is embargót kellene elrendelni. „Az új csomag tartalmazza a szénimport tilalmát” – mondta Michel szerdán. „Úgy gondolom, hogy előbb-utóbb az olajra, sőt a gázra vonatkozó intézkedésekre is szükség lesz” – tette hozzá.

Macron botrányosnak nevezte Morawiecki bírálatait a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseiről

Emmanuel Macron francia államfő „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború kapcsán folytatott telefonbeszélgetéseire vonatkozó bírálatát.

A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartásért bírálta hétfőn Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt. „Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni” – jelentette ki, és feltette a kérdést:

Vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?

„Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent, (a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat”

 – mondta a francia elnök szerda este a TF1 francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.

Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át

– hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal.

„A mandátumom kezdete óta tárgyalok vele, de soha nem voltam naiv, másokkal ellentétben, soha nem voltam cinkosa, másokkal ellentétben” – tette hozzá, mindenekelőtt legfőbb kihívójára, Marine Le Penre utalva.

Mindig is az Oroszországgal folyatott párbeszéd híve voltam, folyamatosan tárgyalok a tűzszünet és a humanitárius fegyverszünet eléréséért, ahogy egyébként azt Olaf Scholz német kancellár is teszi, vagy más állam- és kormányfők Európában.

„Úgy vélem, hogy ez a feladatom, részrehajlás és naivitás nélkül” – mondta a francia elnök.

A vitaműsorban Marine Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt.

A felmérések szerint az elnökválasztás vasárnapi első fordulójából Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba. Ha most tartanák az első fordulót, a jelenlegi államfő az Ipsos közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérése szerint 27,5, míg Marine Le Pen 22 százalékot érne el. E szerint a mérés szerint a két jelölt között az erőviszonyok nem változtak az elmúlt héten, Macron a második fordulót a szavazatok 53 százalékával nyerné meg most, míg Marine Le Penre a választók 47 százaléka adná a voksát. A Harris Interactive viszont a Nemzeti Tömörülés jelöltjének támogatottságát 48,5 százalékra, Macronét pedig 51,5 százalékra mérte, ami már a hibahatáron belül van.

Borítókép: temetői alkalmazottak civilek nejlonzsákban lévő holttesteit készülnek egy kijevi halottasházba szállítani Bucsában 2022. április 6-án (Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd)