Az Ukrajnának szánt amerikai fegyverszállítások nem járulnak hozzá a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások sikeréhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak. Peszkov azt az amerikai törvényjavaslatot kommentálta, amelynek értelmében az Egyesült Államok kölcsönbérlet (Lend-Lease) részeként szállítana fegyvert Ukrajnának. „Ukrajnát különböző formában fegyverrel felpumpálni nem segíti elő az orosz–ukrán tárgyalások sikerét” – nyilatkozott Peszkov. „Nagyobb a valószínűsége annak, hogy ennek negatív hatása lesz” – tette hozzá.
Az amerikai szenátus szerdán egyhangúlag hagyta jóvá az Ukrajnának kölcsönbérlettel történő fegyverellátásról szóló törvényjavaslatot. A tervezet törvényerőre emelkedéshez képviselőházi jóváhagyásra és Joe Biden elnök aláírására is szükség van.
Peszkov nem kívánt további részleteket közölni a sajtóval Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor szerdai telefonos megbeszéléséről, amelyet követően a magyar miniszterelnök kijelentette: felajánlotta Putyinnak, hogy Budapesten találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében. A szóvivő azt mondta: a helyzet alakulásától függ, hogy Putyin részt vesz-e majd a G20-csoport következő csúcstalálkozóján. Peszkov szerint a Kreml ebben a kérdésben elsősorban a szervező országhoz, vagyis Indonéziához fog igazodni. Az Oroszország elleni, újabb szankciókkal kapcsolatban ellenlépéseket helyezett kilátásba. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a csütörtökön megjelent videókommentárban nehezményezte, hogy Washington a harc folytatására ösztökéli Zelenszkijt. Kijelentette, hogy Oroszország folytatni fogja a tárgyalási folyamatot Ukrajnával, és minden provokáció ellenére elő fogja terjeszteni az ukrán félnek a saját megállapodástervezetét, amely tartalmazni fogja Moszkva összes eredeti, kulcsfontosságú álláspontját és követelését.
Lavrov közölte, hogy az ukrán fél szerdán újabb megállapodástervezetet terjesztett elő, „amely egyértelműen eltérést mutat a március 29-i isztambuli találkozón rögzített legfontosabb rendelkezésektől, amelyeket az ukrán delegáció vezetője, David Arahamija által aláírt dokumentumban rögzítettek”.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az Egyesült Államok a legaljasabb módszerekkel igyekszik elhúzni az ukrajnai konfliktust, beleértve azt is, hogy olyan fegyvereseket küld Ukrajnába, akiknek az a feladatuk, hogy ott megszervezzenek és fenntartsanak egy gerillának nevezett, de valójában terrorista földalatti szervezetet. Nariskin azt állította, hogy a NATO amerikai stratégái szerint egyfajta Afganisztánná igyekeznek átalakítani Ukrajnát. Az orosz nyomozó bizottság közölte, hogy csaknem hatszáz külföldi zsoldos adataihoz jutott hozzá, akik 47 országból érkeztek Ukrajnába. A hollétük és a konfliktusban vállalt szerepük ügyében vizsgálat folyik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat arról tett bejelentést, hogy a Krímben őrizetbe vettek egy 51 éves férfit, aki a krími tatár zászlóalj menekültnek álcázott harcosának bizonyult. A vádlott a háború kezdete óta az ukrajnai Herszon megyében többször folytatott oroszellenes tevékenységet.
Borítókép: Illusztráció: Amerikai katona lő egy páncélozott katonai járműből hadgyakorlat közben egy katonai lőtéren a kelet-romániai Smardanban 2022. március 10-én (Fotó: MTI/AP/Alexandru Dobre)
Orosz–ukrán háború
