Lapozó: Finnország egyre közelebb kerül a NATO-tagsághoz

Átmenetileg visszavonul a belga külügyminiszter · A húsvéti zavargások letartóztatottjainak egyike sem Svédországban született · Eltűntek az ukrán menekülteknek szállást ígérő ír ingatlantulajdonosok.

Forrás: Mediaworks–Hírcentrum 2022. 04. 21. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átmenetileg visszavonul a belga külügyminiszter

Belgium külügyminisztere, Sophie Wilmès csütörtök reggel bejelentette, hogy átmeneti jelleggel, de felfüggeszti munkáját a külügyminisztérium élén. A döntés hátterében az áll, hogy Wilmès férjénél az agydaganat egy agresszív fajtáját diagnosztizálták. A magas rangú diplomata hivatalos közleményben fejtette ki, hogy a külügyminiszteri pozíció teljes odaadást és állandó jelenlétet igényelne a továbbiakban is, ami ugyanakkor nem tenné lehetővé, hogy férjét, Christophert – és közös gyermekeiket – támogassa a daganatos megbetegedéssel vívott harcban.

Wilmès fizetés nélküli szabadságra vonul vissza, egyetértésben a belga kormányfővel, Alexander De Croóval és Wilmès saját pártjával, a Reform Mozgalommal (MR). A belga külügyminiszter nyárig dönti majd el a továbbiakat. A belga miniszterelnök Fülöp belga királynak javaslatot tesz Wilmès feladatköreinek átmeneti átszervezésére.

Forrás: rtl.be

 

A húsvéti zavargások letartóztatottjainak egyike sem Svédországban született

Hat városban zajlottak véres zavargások az ünnepek alatt Svédországban, melynek során rendőröket dobáltak meg kövekkel, és szolgálati autókat gyújtottak fel. A négy napig tartó rendbontás közben 26 rendőr sérült meg, és húsz rendőrautó, valamint egy városi busz égett ki. Az események után negyven embert vettek őrizetbe, közülük 26 személyt – köztük nyolc fiatalkorút – Linköping és Norrköping városokban fogtak el, de többségük már szabadlábon van. Tegnap ezen régió ügyészsége négy ember letartóztatásáról döntött. A Samnytt internetes hírportál értesülései szerint a letartóztatottak között három svéd állampolgár van, ugyanakkor egyikük sem Svédországban született: egyikük Szíriában, ketten pedig Szomáliában. A letartóztatottak közül ketten 2016-ban érkeztek, ketten pedig még gyermekként pár évvel korábban.

A régió legfőbb ügyésze úgy nyilatkozott: a céljuk az, hogy még több olyan személyt azonosítsanak, akik részt vettek a zavargásokban, és köztörvényes bűncselekményeket követtek el.

Források: Samnytt, Ügyészség

 

Eltűntek az ukrán menekülteknek szállást ígérő ír ingatlantulajdonosok

Elérhetetlenné váltak azok az ír szamaritánusok, akik az orosz–ukrán háború kitörése óta saját ingatlanjaikat – üresen álló lakásaikat vagy saját otthonukat – ajánlották fel arra a célra, hogy azokban ukrán menekülteket szállásoljanak el ingyen. Az ír Vöröskereszt által regisztrált, összesen 24 036 felajánlónak több mint a fele vált hirtelen köddé akkor, amikor megérkeztek a menekültek az országba, és a Vöröskereszt dolgozói ismét kapcsolatba léptek vagy léptek volna a tulajdonosokkal. A megígért ingatlanok közül 5714 teljesen üres ingatlan volt, 18 322 szállás pedig a felajánlók saját otthonában valósult volna meg. A Vöröskereszt beszámolója szerint a felajánlók közül 3465 visszavonta korábbi ígéretét, 9184 tulajdonos pedig elérhetetlenné vált.

Az ír miniszterelnök szerdán egyeztetett ukrán kollégájával, Denisz Smihallal az Írországba folyamatosan áramló menekültek elszállásolási nehézségeiről. Az ír kormányfő ukrán partnerének megígérte, hogy minden követ megmozgatnak azért, hogy pótolják a kieső felajánlásokat. Májusig ugyanis további 29-33 ezer ukrán menekült igényelheti Írországban a hosszú távú befogadást.

Források: irishtimes.com, pipanews.com

 

Finnország egyre közelebb kerül a NATO-tagsághoz

Újabb lépést tett Finnország a NATO-csatlakozás irányába. A mérsékeltek és a jobboldali populisták már korábban állást foglaltak a csatlakozás mellett, míg a centristák, megváltoztatva a korábbi véleményüket, már szintén emellett voksolnának. A zöldek közül is sokan támogatnák a NATO-tagságot, de a kormányzó szociáldemokraták, élükön Sanna Marin miniszterelnökkel, egyelőre még nem foglaltak állást. Ugyanakkor a párt elnöke parlamenti felszólalásában azt mondta, hogy Oroszország magatartása több lépéssel közelebb vitte Finnországot a katonai szövetség szükségességéhez. Antti Lindtman hozzátette, hogy bölcs dolog lenne, ha Finnország és Svédország ugyanazt az utat követné a biztonságpolitikai megoldások terén. A képviselő a Svédországra vonatkozó megjegyzéseit svédül mondta el a parlamentben, ami egyértelműen jelezte, nyugati szomszédjának is címezte interpellációját. A vitát követően a parlament külügyi bizottsága jelentést készít, ezzel párhuzamosan a kormánynak is lehetősége van dönteni egy kiegészítő jelentés benyújtásáról, amelyben a kormány az elnökkel egyeztetve javasolhatja, hogy Finnország kérje a NATO-tagságot.

Mindeközben csütörtök délelőtt azt jelentette be Ann Linde svéd külügyminiszter, hogy azt javasolja a parlamenti pártoknak, hogy biztonságpolitikai helyzetelemzésük benyújtási határidejét – mely egy esetleges csatlakozási kérelem alapja lehet – hozzák előre május 31-ről május 13-ra.

Források: Dagens Nyheter, Sveriges Radio

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.