Magabiztos kormány, széttöredezett ellenzék

Az ország jövője, a megoldatlan koszovói helyzet, valamint a különféle gazdasági és ideológiai kérdések és témák mellett az Ukrajna elleni szankciók témaköre is az egyik központi témájává vált a szerb választási kampánynak. Április 3-án parlamenti és elnökválasztást, illetve részleges önkormányzati választásokat tartanak az országban.

Belgrád, 2022. április 1. Aleksandar Vucic szerb államfõ, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke támogatóinak integet kampányrendezvényén Belgrádban 2022. március 31-én. Szerbiában április 3-án tartanak elõrehozott parlamenti választást, valamint elnökválasztást. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

A választási kampány utolsó napjaiban készült felmérések szerint a 2014–17 között a miniszterelnöki, azóta az államfői pozíciót betöltő Alekszandar Vucsicsnak és pártjának, a Szerb Haladó Pártnak jó esélye van a hatalom megtartására. A szocialisták, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Radikális Párt által is támogatott Vucsicsnak hét riválisa lesz az elnökválasztáson, ám

már az első fordulóban megszerezheti a szavazatok 55 százalékát, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt. A Faktor plus közvélemény-kutató felmérése szerint a parlamenti választásokon a Haladó Párt listája a voksok 53,6 százalékát gyűjtheti be.

A második befutó az ellenzéki Együtt Szerbia ­Győzelméért listája lehet 13,7 százalékkal, a harmadik helyre Vucsicsék koalíciós partnerei, a szocialisták kerülhetnek 10,2 százalékkal. A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a VMSZ egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek kilenc képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is jó eredményre számít.

Alekszandar Vucsicsék népszerűségének több oka is van. A Haladó Párt 2014 óta nagy hangsúlyt fektetett az infrastrukturális beruházásokra és a polgárok mindennapjait meghatározó ügyekre, például a koronavírus-járvány kezelésére, amelyről a két évvel ezelőtti parlamenti választásokon is véleményt mondtak a választók

 – mondta lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A 2020-as választásokon hatvan százalék feletti győzelmet értek el Vucsicsék.

Látni kell azonban azt is, hogy a politikai rendszerben olyan dominanciája alakult ki a Haladó Pártnak, amivel a többi párt nem tud mit kezdeni

– hangsúlyozta Ördögh Tibor, emlékeztetve: a baloldal 2012 után összeomlott, és nagyon sok kis párt alakult, amelyek egymással is rivalizáltak, a választók kiábrándultak belőlük. A szakértő szerint a mostani kampányban is téma volt a járvány, s a kormány viszonylag sikeresen tudta a gazdaságot talpon tartani, az infláció és az államadósság nem szökött az egekbe.

Vucsics mindeközben igyekszik megszólítani a fiatalokat, akiknek a körében kevésbé népszerű: ez megmutatkozik többek között a gyermekvállalás ösztönzésében, a családtámogatási intézkedésekben, a lakhatás támogatásában.

Alekszandar Vucsics szlogenje a kampány elején „A tettek beszélnek” volt, ám az ukrajnai háború kitörése után inkább a béke és a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt. Az Oroszországgal ápolt hagyományosan jó kapcsolatai miatt Szerbia most nehéz, egyben különleges helyzetben találja magát.

Vucsics és pártja próbál egyensúlyozni, mint ahogy az elmúlt években tette, hogy az Európai Uniónak és Oroszországnak is próbáljanak megfelelni, és nem utolsósorban gazdasági hasznot is húzni

 – közölte Ördögh Tibor.

Az EU és a NATO szimbóluma áthúzva látható egy épület kerítésére festett szerb zászlón Belgrádban 2022. március 31-én. (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)

Az egyik ellenzéki koalíció Szerbia EU-tagságát szorgalmazná, határozottan elítéli az orosz agressziót Ukrajnában. Egy másik, nacionalistának titulált ellenzéki koalíció szerint Szerbiának nem szabad a NATO-tagállamokkal együttműködve Oroszországot szankcionálni. Nem látják értelmét annak, hogy Szerbia összehangolja külpolitikáját az EU-val, melynek lehet, hogy soha nem lesz a tagja.

A magyarok számára is nagy a tét. Különleges történelmi helyzetben vannak a kettős állampolgárságú vajdasági magyarok, vasárnap ugyanis a szerbiai és a magyarországi választásokon is részt vehetnek. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Szabadkán járt, ahol hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatásával a vajdasági magyar közösség teljesen új helyzetbe került. A vajdasági gazdaságfejlesztési program célja, hogy az ott élő magyarok a szülőföldjükön boldoguljanak, csökkenjen az elvándorlás. A program során 2016 óta több mint 14 ezer pályázót támogattak a Vajdaságban. A nemzetpolitikában beállt fordulat hozadéka lett még, hogy Magyarország és Szerbia között a kapcsolat korábban soha nem tapasztalt szintre fejlődött. Mindez pedig a külkereskedelmi kapcsolatok jelentős bővülését eredményezte: 2010-hez képest a két ország közötti árucsere-forgalom kétszáz százalékos növekedést mutat. A VMSZ a két ország közötti kapcsolatban kétségtelenül a híd szerepét tölti be. – A gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseken keresztül látszik az, miért is kell folytatnia a kormányzást ugyanazoknak, akik eddig is vezették Szerbiát, illetve Magyarországot – nyilatkozta Pásztor István, a VMSZ elnöke. A vasútfejlesztéssel, például a Belgrád–Budapest vasútvonal felújításával összefüggésben kiemelte, hogy ezek konkrét példái annak, mi is a tét április 3-án.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb államfő, a Szerb Haladó Párt elnöke támogatóinak integet kampányrendezvényén Belgrádban 2022. március 31-én. (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)