– Remélem, hogy a közeljövőben több európai ország támogatja majd azt az elképzelést, hogy a kontinensen kívüli országok segítségével kezeljék az illegális migrációt – fűzte hozzá.
Az uniós országok korábban, 2016–2018 között – miután megugrott a Földközi-tengerről érkező bevándorlók száma – már tanácskoztak arról, hogy külső menekültközpontokat alakítanának ki, akkoriban azonban elvetették ezt a javaslatot jogi, humanitárius, biztonsági és pénzügyi aggályokra hivatkozva.
A ruandai megállapodással Dánia lenne az első uniós tagállam, amely megkerülné az EU menekültügyi rendszerét. Az Európai Bizottság közölte, a menekültek áthelyezése Európán kívüli országba nem lehetséges a jelenlegi uniós szabályok szerint. Hozzátették ugyanakkor, hogy
Dánia kívülmaradási záradékkal (opt-out) rendelkezik az uniós szerződésekben, így több EU-s szabály alól is mentesül, beleértve a menekültügyi normákat.
Az opt-out onnan ered, hogy Dánia 1992-ben elutasította a maastrichti szerződés több pontját is. Ennek következtében nem köteles bevezetni az eurót sem, és kivonta magát az uniós védelmi politika alól is. Az ukrajnai háború hatására azonban a dán hatóságok úgy döntöttek, június 1-jén népszavazást tartanak arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Unió közös védelmi politikájához, vagyis ne éljenek többet az erre vonatkozó kívülmaradási lehetőségükkel.
Borítókép: Dán rendőrök őriznek egy főként Szíriából és Irakból érkező migránsokkal teli vonatot a dél-dániai Rodby vasútállomásán 2015. szeptember 9-én (Fotó: MTI/EPA/Jens Norgaard Larsen)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!