Nagy-Britannia után Dánia is Ruandába küldené a bevándorlókat

Szigorú migrációs politikájának újabb lépéseként Koppenhága tárgyalásokba kezdett a közép-afrikai országgal.

Rodby, 2015. szeptember 9. Dán rendõrök õriznek egy fõként Szíriából és Irakból érkezõ migránsokkal teli vonatot a dél-dániai Rodby vasútállomásán 2015. szeptember 9-én. A szeptember 8-án este érkezett migránsok, akik védországba akarnak továbbmenni, nem hajlandóak elhagyni a vonatot, hogy nyilvántartásba vehessék õket. (MTI/EPA/Jens Norgaard Larsen) Fotó: JENS NORGAARD LARSEN

Koppenhága tárgyalásokba kezdett Ruandával egy olyan eljárás kidolgozásáról, amelynek során a közép-afrikai országba helyeznék át a Dániába érkező menedékkérőket. 

Dánia szociáldemokrata kormánya, amely rendkívül szigorú migrációs politikát folytat, tavaly vezette be azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy a dán földre érkező migránsokat harmadik országba telepítsék át. 

Koppenhága már több országgal, többek között Tunéziával és Etiópiával is próbált ezzel kapcsolatban partnerséget kialakítani. 

Egyelőre még nem állapodtak meg Ruandával sem, mivel ehhez előbb a parlament támogatására lesz szüksége a kormánynak. A két ország között ugyanakkor tavaly már született egy diplomáciai megállapodás menekültügyi és egyéb politikai kérdésekben. 

A koppenhágai vezetés úgy véli, ha a migránsok tudják, hogy egy Európán kívüli országba küldik őket, nem kelnek útra Dániába. Míg 2015-ben több mint 21 ezren kerestek menedéket az észak-európai országban, a szigorú migrációs politika következtében ez a szám folyamatosan csökkent, 2020-ban körülbelül 1500 menedékkérelmet nyújtottak be Dániában. A kormány álláspontja szerint a bevándorlók áthelyezéséről szóló tervvel sokkal méltóságteljesebben közelítik meg a migrációs problémákat, mint az embercsempész-hálózatok. 

A dán kormány bejelentése a közép-afrikai országgal folytatott tárgyalásokról azt követően látott napvilágot, hogy az Egyesült Királyság a múlt héten kötött megállapodást Ruandával. Ennek értelmében London az afrikai államba küldi a brit partokra illegálisan érkező bevándorlókat menedékkérelmük elbírálásának idejére. 

– A migráció kezelésének kiszervezése megoldást jelent a globális migrációs áradatok által okozott problémákra, így elképzelhető, hogy más országok is – beleértve európai államokat – követik Nagy-Britannia példáját – fogalmazott a megállapodás megkötésekor Boris Johnson.

Mattias Tesfaye dán integrációs miniszter szerint a London és Kigali közti egyezmény „előrelépést jelent”, mivel „a jelenlegi európai menekültügyi rendszer fenntarthatatlan”. 

– Remélem, hogy a közeljövőben több európai ország támogatja majd azt az elképzelést, hogy a kontinensen kívüli országok segítségével kezeljék az illegális migrációt – fűzte hozzá. 

Az uniós országok korábban, 2016–2018 között – miután megugrott a Földközi-tengerről érkező bevándorlók száma – már tanácskoztak arról, hogy külső menekültközpontokat alakítanának ki, akkoriban azonban elvetették ezt a javaslatot jogi, humanitárius, biztonsági és pénzügyi aggályokra hivatkozva. 

A ruandai megállapodással Dánia lenne az első uniós tagállam, amely megkerülné az EU menekültügyi rendszerét. Az Európai Bizottság közölte, a menekültek áthelyezése Európán kívüli országba nem lehetséges a jelenlegi uniós szabályok szerint. Hozzátették ugyanakkor, hogy 

Dánia kívülmaradási záradékkal (opt-out) rendelkezik az uniós szerződésekben, így több EU-s szabály alól is mentesül, beleértve a menekültügyi normákat. 

Az opt-out onnan ered, hogy Dánia 1992-ben elutasította a maastrichti szerződés több pontját is. Ennek következtében nem köteles bevezetni az eurót sem, és kivonta magát az uniós védelmi politika alól is. Az ukrajnai háború hatására azonban a dán hatóságok úgy döntöttek, június 1-jén népszavazást tartanak arról, hogy csatlakozzanak-e az Európai Unió közös védelmi politikájához, vagyis ne éljenek többet az erre vonatkozó kívülmaradási lehetőségükkel. 

Borítókép: Dán rendőrök őriznek egy főként Szíriából és Irakból érkező migránsokkal teli vonatot a dél-dániai Rodby vasútállomásán 2015. szeptember 9-én (Fotó: MTI/EPA/Jens Norgaard Larsen)