Akár már a jövő héten előállhat az orosz olajembargó tervével az Európai Bizottság – erről a brüsszeli testület ügyeiben jártas Politico portál számolt be csütörtökön. Mint azt írták, az unió jogszabály-kezdeményező szerve jelenleg is dolgozik a szankció végrehajtásának mikéntjén:
főként német igényre szabva olyan büntetőintézkedést javasolhatnak, amely időt hagy a tagállamoknak az embargó hatásainak kiküszöbölésére.
Emlékezetes, az EU utolsó szankciós csomagjában például szerepelt a szén, amelynek esetében csak hónapokkal magát a döntést követően lép életbe a korlátozás. A Politico információi szerint az Európai Bizottság nemcsak az időkeretet, hanem a szankció hatálya alá vehető kőolajtermékek, -származékok körét is alaposan vizsgálja.
Elképzelhető az is, hogy a teljes embargó helyett az olaj importjára vonatkozó különadók, árkorlátok javasolása mellett döntenek.
– Amennyiben az embargó túl sok kivételt tartalmaz, az egész világ átlát majd rajta – idézett a brüsszeli lap „puha” bejelentéstől tartó uniós diplomatákat. Az olajembargó vázolt forgatókönyve jövő héten kerülhet az EU-tagállamok Brüsszelbe akkreditált nagykövetei elé. Az időzítés nem véletlen: először a Reuters hírügynökség szellőztette meg, hogy az unió mindenképp megvárná a bejelentéssel a franciaországi elnökválasztás eredményét.
Brüsszel ugyanis nem akarja, hogy a Franciaországot is megtépázó energiaválság nyomán esetleg Marine Le Pent, a jobboldali jelöltet segítse.
Borítékolható ugyanis, hogy az orosz olaj importjának azonnali és teljes tiltása fájna Európának. A JP Morgan friss elemzéséből kiderült, hogy bármilyen átfogó embargós intézkedés már rövid távon is jelentős árkockázatot, piaci instabilitást hozna magával: az északi-tengeri Brent nyersolaj ára például 65 százalékos növekedést mutatna, s rekordszintre, hordónként 185 dollárra emelkedne.
Amennyiben egy fokozatos, körülbelül négy hónapos kivezetést javasolnak, mint az orosz szén esetében, ez már elképzelhető az árak jelentős megingása nélkül
– idézte a Bloomberg a JP Morgan elemzőjét.
A gazdasági kockázatok tehát arra sarkallhatják az Európai Bizottságot, hogy politikailag is elfogadható, középutas forgatókönyvet tegyen a tagállamok elé. Az EU-országoknak konszenzussal kell dönteniük a szankciókról, mint azt az orosz–ukrán háború kirobbanása óta immár öt alkalommal tették. Az energiaszektorra kiterjesztett szankciók kritikusai közé többek között Németország, hazánk és Ausztria tartozik. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán Rigában mindenesetre már arról beszélt, hogy Berlin az év végére kész leállítani az orosz olaj importját. Ami a hazai álláspontot illeti,
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón elmondta: bármilyen újabb büntetőintézkedések esetén pontosan kell látni, hogy azoknak milyen következményei vannak, az árukat kik fizetik meg.
Brüsszeli diplomaták, tagállami külügyminiszterek egy része korábban ugyanerre figyelmeztetett, mondván: a hatékony szankciók lényege, hogy Európa az alkalmazásuk közben ne lője lábon saját magát. Árulkodó ugyanakkor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég Kijevben járva már „rolling sanctions”, azaz folyamatosan gördülő szankciós politikát ígért.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Getty Images/Frederic J. Brown)
Orosz–ukrán háború
