A gazdasági kockázatok tehát arra sarkallhatják az Európai Bizottságot, hogy politikailag is elfogadható, középutas forgatókönyvet tegyen a tagállamok elé. Az EU-országoknak konszenzussal kell dönteniük a szankciókról, mint azt az orosz–ukrán háború kirobbanása óta immár öt alkalommal tették. Az energiaszektorra kiterjesztett szankciók kritikusai közé többek között Németország, hazánk és Ausztria tartozik. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán Rigában mindenesetre már arról beszélt, hogy Berlin az év végére kész leállítani az orosz olaj importját. Ami a hazai álláspontot illeti,
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón elmondta: bármilyen újabb büntetőintézkedések esetén pontosan kell látni, hogy azoknak milyen következményei vannak, az árukat kik fizetik meg.
Brüsszeli diplomaták, tagállami külügyminiszterek egy része korábban ugyanerre figyelmeztetett, mondván: a hatékony szankciók lényege, hogy Európa az alkalmazásuk közben ne lője lábon saját magát. Árulkodó ugyanakkor, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég Kijevben járva már „rolling sanctions”, azaz folyamatosan gördülő szankciós politikát ígért.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Getty Images/Frederic J. Brown)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!