– Tekintettel az orosz katonai kudarcokra, valamint az orosz vezetés esetleges kétségbeesettségére, nem vehetjük félvállról a taktikai (kisebb hatóerejű – a szerk.) nukleáris fegyverek lehetséges igénybevételének a veszélyét
– mondta William Burns, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) igazgatója.
Hozzátette, hogy eddig nem találtak „kézzelfogható bizonyítékot” arra, hogy Moszkva ilyen típusú fegyverek használatára készülne. Ugyanakkor Burns kijelentette, hogy az orosz nukleáris katonai fejlemények nyomon követése jelenleg a CIA „egyik legfontosabb feladata”. Noha az Egyesült Államok már korábban is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyvereket is alkalmazhat Ukrajnában, az atomfegyverek potenciális veszélyeiről eddig csak kevés hivatalos állásfoglalás született. A CIA első embere emlékeztetett, Joe Biden amerikai elnök el kívánja kerülni a további eszkalációt. Ennek fényében Washington nem kíván repüléstilalmi zónát kialakítani Ukrajna fölött, és nem támogatja többek között Lengyelország azon tervét sem, hogy Kijevnek vadászrepülőgépeket adjanak.
Vlagyimir Putyin még februárban nagy riadalmat keltett azzal, hogy „a legmagasabb készültségbe” helyezte az orosz nukleáris erőket, bár a lépés inkább jelképes üzenet volt, mint valódi fenyegetés.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke korábban világossá tette, hogy Oroszország vagy szövetségesei létét fenyegető támadás esetén nem haboznának bevetni a nukleáris fegyvereiket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháborút atomfegyverekkel vívnák, és pusztító hatása lenne. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont leszögezte, nem gondolkodnak atomfegyverek bevetésén. Szakértők is egyetértenek abban, hogy nagyon alacsony egy nukleáris háború kirobbanásának az esélye.
Mindeközben Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozása tovább növelte a feszültséget.
– Így szó sem lehet többé a Balti-tenger atommentes státusáról. Az egyensúly helyreállítása elengedhetetlen
– szögezte le Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke.
A volt orosz államfő szerint Stockholm és Helsinki NATO-csatlakozása nem hagyna más utat Moszkvának, minthogy nukleáris fegyverekkel és hiperszonikus rakétákkal erősítse meg a szárazföldi, haditengerészeti és légierejét a Balti-tengeren. Oroszország kalinyingrádi területe Lengyelország és Litvánia között fekszik, ahova 2018-ban már telepítettek Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Ezek nukleáris töltetek hordozására is alkalmasak, hivatalos hatótávolságuk 500 kilométer, amely megegyezik a Kalinyingrád és Berlin közötti távolsággal. – Épeszű ember nem akarna megnövekedett feszültséget a határainál, hiperszonikus rakétákat és hadihajókat az otthonától gyakorlatilag karnyújtásnyira. Bízunk északi szomszédaink józan eszében – zárta gondolatát Medvegyev.
Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter szerint az oroszok már a háború előtt is telepítettek nukleáris fegyvereket Kalinyingrádba, amellyel szerinte a nemzetközi közösség és a régió országai is tisztában vannak. A litván politikus állításait független szakértők nem erősítették meg, az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) műholdképek elemzésével ugyanakkor megállapította, hogy 2018-ban megkezdődött a kalinyingrádi atomfegyver-tároló bunkerek korszerűsítése. Hans Kristensen, a szervezet nukleáris információs projektjének vezetője kétségét fejezte ki afelől, hogy lennének a területen robbanófejek, ugyanis az oroszok „jelenleg a tárolóbunkerek biztonsági övezetén dolgoznak”.
Borítókép: Rakétát lőnek ki egy orosz hajóról a Barents-tengeren tartott hadgyakorlat során. (Fotó: AFP/Szputnyik/Orosz Védelmi Minisztérium)
Orosz–ukrán háború
