A nemzetközi sajtóban jelenleg nincs olyan Szlovéniáról szóló elemzés, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök neve ne lenne megemlítve. A nyugati balliberális körök ugyanis attól féltik a 2,1 millió lakosú Szlovéniát, hogy Janez Jansa miniszterelnökkel az élén a szomszédos Magyarország útjára lép. – A jelenlegi koalíció kemény tekintélyelvű uralma és a demokrácia leépítésének gyakorlata folytatódna, mint Orbán Magyarországában – írja például a baloldali Delo napilap a vasárnap sorra kerülő szlovén parlamenti választásokról. Nem elég, hogy
a miniszterelnöki székben harmadszor ülő, 63 éves Jansa jó barátságot ápol a magyar kormányfővel, s Donald Trump győzelméért drukkolt a 2020-as amerikai elnökválasztáson,
politikai riválisai szerint aláásta a bíróságok és a média függetlenségét. Bár Szlovénia nem került akkora össztűz alá az uniós intézmények részéről, mint hazánk és Lengyelország, a jobboldali ljubljanai kormánynak számos jogállamisági vitája akadt különösen az Európai Parlamenttel, amelynek egyes képviselőit Soros György üzletember bábjainak nevezett a miniszterelnök, kiváltva ezzel a balliberálisok haragját.
Április 24. tulajdonképpen népszavazás lesz a szlovén demokráciáról
– vélekedett ugyancsak Janez Jansa legfőbb választási riválisa, Robert Golob, egy 55 éves üzletember, aki a kevesebb mint egy éve megalapított, zöldpárti-liberális Szabadság Mozgalomnak az elnöke.
Míg Janez Jansa és pártja, a Szlovén Demokrata Párt évtizedek óta a legnagyobb erőt képviseli a jobboldali térfélen, addig a balliberális oldalon rendre a Robert Golobéhoz hasonló pártok bukkannak fel, majd tűnnek el a politika süllyesztőjében.
Szlovén választási esélyek
Az előző három miniszterelnök, Marjan Sarec, Miro Cerar és Alenka Bratusek pártjai például örülhetnek, ha megszerzik a parlamentbe jutáshoz szükséges négy százalékot.
A Parsifal intézet felmérése szerint egyébként Jansáék a szavazatok 29,4 százalékát szerzik meg vasárnap, Golobék 28,6 százalékot, a többi párt a bejutási küszöb körül mozog. A kormányalakítás szempontjából lényeges, hogy a potenciális koalíciós partnerek közül ki kerül be a parlamentbe.
Végre van egy kormányunk, amely át tudta vezényelni Szlovéniát az egyik legnehezebb időszakán
– látja sokkal pozitívabban az ország helyzetét a konzervatív Demokracija magazin, emlékeztetve arra, hogy a koronavírus-járvány után is stabil a szlovén gazdaság. A lap szerint nem a szlovén jogállam állapota miatt kellene aggódni, hanem a médiában meglévő balliberális túlsúly és a posztkommunista örökségtől megszabadulni képtelen bíróságok miatt. Kérdéses egyáltalán, hogy a jogállamiság kérdésének megítélése mennyire befolyásolja majd a választás kimenetelét. Sokkal biztosabbnak tűnik az, hogy
a választópolgárokat leginkább az ukrajnai háború és az energiaválság miatti áremelkedések aggasztják a leginkább – ez derül ki a Mediana intézet két hete készült felméréséből.
A válaszadók 95 százaléka attól tart, hogy nőni fognak az energiaárak, 94 százalékuk pedig attól, hogy az alapvető fogyasztási cikkek ára is drasztikusan emelkedik. A háború ügyében a Nyugat szemében Jansa a „jó oldalára” állt, hiszen egyes ellenzéki riválisaival ellentétben úgy véli, fegyverekkel kell ellátni Ukrajnát és minél előbb szankciókkal kell sújtani az orosz energiaágazatot.
