Moszkva nem csinál titkot abból, hogy kikre tekint ellenfélként; március elején bővítették ki a „barátságtalan országok listáját”. Ezen 48 olyan ország szerepel, amelyek szankciókat vezettek be ellenük az ukrajnai háború miatt. Rajta van többek között a teljes Európai Unió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália vagy éppen Japán és Dél-Korea.
Érdekesebb viszont, hogy mely országok nem csatlakoztak a szankciókhoz.
Gazdasági szempontból a legjelentősebb, hogy Kína – bár néhány kínai vállalat kivételt jelent – és India sem volt hajlandó rá.
Nem véletlen, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta Joe Biden amerikai elnök előbb Hszi Csin-ping kínai államfőt, majd kedden Narendra Modi indiai miniszterelnököt próbálta meggyőzni arról, hogy legalább tartsanak nagyobb távolságot Oroszországtól. Pakisztán sem állt be a sorba, olyannyira, hogy Imran Hán, a napokban leváltott pakisztáni miniszterelnök a háború kitörésének másnapján látogatott Moszkvába.
Európában az oroszokkal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Szerbia ugyancsak ellenállt a nyugati nyomásnak, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be. A NATO-tag Törökország sem részese a közös fellépésnek, amelyet Recep Tayyip Erdogan török államfő elsősorban a gazdasági függőséggel indokolt.
Némileg meglepő módon az Egyesült Államok olyan hagyományos közel-keleti szövetségesei sem léptek fel határozottan az oroszok ellen, mint Izrael vagy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
Izraelt – ahol a lakosság mintegy tíz százaléka orosz gyökerű zsidó – számos bírálat érte, amiért kiskaput kínál az orosz oligarcháknak és óvatosan fogalmaz az ukrajnai háború elítélésével. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) pedig azért került a célkeresztbe, mert nem hajlandók növelni a kőolaj-kitermelést az orosz források pótlására.
Beszédes, hogy egyetlen afrikai állam sem csatlakozott a szankciókhoz. Ezt egyrészt a gazdasági, még inkább a katonai függőséggel magyarázzák, az afrikai államok ugyanis az orosz fegyverek legnagyobb felvásárlói. Másrészt többek szerint a gyarmati múlt is közrejátszik abban, hogy nem szeretnének a nyugati szankciókhoz csatlakozni. Meglehetősen megosztott a kérdésben Latin-Amerika: Nicaragua, Kuba és Venezuela szolidaritásukról biztosították Vlagyimir Putyint, mások szavakkal ugyan elítélték az ukrajnai agressziót, de a büntetőintézkedésekhez nem csatlakoztak. Nem szabad megfeledkezni az egykori szovjet, hagyományosan oroszbarát államokról sem, amelyek érdekes módon mintha inkább óvatosan meghúznák magukat.
