A választásra jogosultak 26,40 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia elnökválasztás második fordulójában, s bár ez egy százalékkal magasabb a két héttel ezelőtti első forduló részvételénél, de két százalékkal elmarad az öt évvel ezelőtti részvételhez képest – közölte a francia belügyminisztérium. Két évtizede nem volt ennyire kicsi az érdeklődés a legfontosabb franciaországi választás iránt. Az urnákat a kisebb szavazókörökben 18 vagy 19 órakor zárják le, a nagyvárosokban 20 óráig lehet szavazni. Közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat-e az elnöki székben, vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.
Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre, de jóval szorosabb eredménnyel, mint öt évvel ezelőtt.
A részvételi arány ugyanakkor még befolyásolhatja az eredményt. Az iskolai tavaszi szünet miatti távolmaradás, a hagyományos bal- és jobboldali pártok jelöltjeinek kiesése az első fordulóban, valamint a 22 százalékos támogatottsággal harmadik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóinak kiszámíthatatlansága a közvélemény-kutatók szerint akár a Nemzeti Tömörülés jelöltjének is kedvezhet. Mindkét elnökjelölt korán leadta a voksát, Macron Le Touquet településen, az észak-franciaországi családi nyaralójuk közelében, Marine Le Pen pedig a pártja egyik fő bázisának számító Hénin-Beaumont-ban, a belga határ közelében. A két jelölt programja teljes ellentétes és egészen más víziót fogalmaz Európáról, a gazdaságról, a megélhetési kérdésekről, az Oroszországhoz fűződő viszonyról, a környezetvédelemről vagy a bevándorlásról.
A kampányban ezekről azonban a választók nem sokat hallottak, miután az államfő alig ötven nappal ezelőtt kezdett el kampányolni, és csak két nagygyűlést tartott, miközben Marine Le Pen több mint 120 nap alatt végigjárta az országot, és elsősorban a megélhetési problémákról beszélt.
A két forduló között pedig mindenekelőtt az első fordulóban harmadik helyen végzett Jean-Luc Mélenchon szavazóit szólították meg a jelöltek. Marine Le Pen azt ígérte, hogy a legelesettebbeket kívánja elnökként képviselni, míg Emmanuel Macron jelezte, hogy nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem a következő ötéves ciklusban.
A következő öt évben vagy ökológiai politikát folytatok, vagy semmilyet
– jelentette ki Macron egy héttel ezelőtt Marseille-ben a kampánygyűlésén.
Elmondta, hogy nem az elmúlt öt év politikáját kívánja folytatni újraválasztása esetén, hanem teljes megújulást javasol, mert „meghallotta az első forduló üzenetét”. Ő lenne az első elnök az elmúlt húsz évben, akit újraválasztanak a franciák, utoljára 2002-ben Jacques Chirac tudott két mandátumra az elnöki székben maradni. Az 53 éves, radikális programmal jelentkező Marine Le Pen a kampányban végig azt hangsúlyozta, hogy ellentétben a jelenlegi elnökkel, ő az emberek nevében beszél, és elnökként az emberek hétköznapi gondjaival szeretne foglalkozni, ami egyben bírálat is volt az ellenfelei által sokszor arrogánsnak és a gazdagok elnökének tekintett Emmanuel Macronnal szemben.
Az első hivatalos eredmények 20 órától várhatók. Amennyiben Emmanuel Macron nyeri az elnökválasztást, az Eiffel-torony előtti Mars-mezőkön, Marine Le Pen pedig a Párizshoz közeli Boulogne-i parkerdőbe várja híveit az eredményhirdetés után, ahonnan a 13 régiót jelképező buszkonvojjal tervezi végigjárni Párizs emblematikus helyeit.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond az elnökválasztás második fordulója előtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
