időjárás 25°C Evelin, Fülöp 2022. május 26.
logo

Gulyás Gergely: Holnaptól csak magyar rendszámmal lehet kedvezményes áron tankolni a benzinkutakon

„A fegyverszállítás nem békét teremt, hanem még több halált okoz”

Kottász Zoltán
2022.05.14. 18:04 2022.05.14. 21:29
„A fegyverszállítás nem békét teremt, hanem még több halált okoz”

– Aki háborúba fegyvereket szállít, az nem békét teremt, és egyetlenegy ember életét sem menti meg, hanem még több erőszakot, szenvedést és halált okoz – jelentette ki az APA osztrák hírügynökségnek Herbert Kickl, az ellenzéki jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, utalva arra, hogy Ausztriának, mint katonailag semleges országnak, ki kell maradnia az orosz–ukrán háborúból.

A néppárti-zöldpárti bécsi kormány a semlegességnek megfelelően csupán védelmi eszközöket, sisakokat és üzemanyagot szállított eddig Ukrajnának, Karl Nehammer kancellár pedig ellátogatott Kijevbe, hogy szolidaritásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és népét az oroszok elleni háborúban. Svédországhoz és Finnországhoz hasonlóan Ausztriában is felmerült a NATO-csatlakozás kérdése, de a kancellár leszögezte: Ausztria semleges volt és az is marad.

Az Exxpress című osztrák hírportál azonban szombati cikkében arra hívja fel a figyelmet: Ausztria az európai uniós költségvetéshez való hozzájárulásával közvetetten részt vesz az ukrajnai háborúban.

Az EU ugyanis újabb, 500 millió euró értékű fegyverszállítást ígért Ukrajnának, kétmilliárd euróra növelve az unió Ukrajnának nyújtott támogatását, ez a pénz pedig részben Ausztriából származik.

Ez nem összeegyeztethető az alpesi ország semlegességével

– mondott véleményt az Exxpress, emlékeztetve: most már nehézfegyverzet küldéséről van szó. Az Európai Békekeretet az EU 2021-ben hozta létre, hogy világszerte támogassa partnereit a katonai és védelmi területeken. – Évente 25 millió euró összegű osztrák adófizetői pénzről beszélünk – panaszkodott Herbert Kickl, aki leállítaná az osztrák hozzájárulást. Szerinte a bécsi kormány jobban tenné, ha ezt a pénzt a semlegesség megerősítésére, illetve az osztrák nép támogatására használná fel.

A második világháború után a nagyhatalmak által felosztott Ausztriából 1955-ben vonultak ki végleg a külföldi csapatok, ebben az évben a parlament az alkotmányban rögzítette az ország örökös semlegességét. Ez azt jelenti, hogy

Ausztria nem csatlakozhat katonai szövetséghez, nem vehet részt háborúban, az ország területén nem állomásozhatnak külföldi csapatok.

Ausztria ugyanakkor részese a NATO úgynevezett békepartnerségi programjának, amelynek keretében békefenntartó, katasztrófaelhárító gyakorlatok is zajlanak.

A semlegességhez nem csupán a politikusok többsége, de a lakosság is ragaszkodik: egy május elején készített felmérés szerint a megkérdezettek csupán 14 százaléka támogatná Ausztria NATO-csatlakozását, 75 százalék elutasítaná.

Az osztrákok 52 százaléka szerint a semlegesség védelmet nyújt az országnak a katonai fenyegetésektől, 40 százalékuk szerint nem. Ausztria így nem követi Finnországot és Svédországot, amelyek semlegességük feladására készülnek.

– Semleges országként Ausztriának békepolitikát kell követnie. […]  Ha tovább eszkaláljuk a konfliktust, megnő annak a veszélye, hogy egész Európát berángatják a háborúba – nyilatkozta Herbert Kickl az ORF közszolgálati televíziónak adott múlt heti interjúban, amelyben az Oroszországgal szembeni olajembargó veszélyeire is figyelmeztetett. Miközben az Ausztria ellátásának 80 százalékát biztosító orosz gáz behozatalának leállítását a napokban elvetette Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, addig az olajembargó kérdésében a bécsi kormány hajlandó az ezt támogató uniós tagállamok mellé állni.

Nem véletlenül, hiszen az APA beszámolója szerint Ausztria kőolajimportjának mindössze 7,8 százaléka származik Oroszországból.

A legnagyobb szállító Kazahsztán (38,9 százalék), majd következik Líbia (22,1 százalék) és Irak (20,7 százalék). Osztrák szakemberek szerint azonban az Oroszországgal szembeni szankciók a világpiacra gyakorolt hatásuk miatt így is éreztetni fogják hatásukat a hazai üzemanyagárakban. Az FPÖ vezére szerint a szankciók nem fognak fájni Moszkvának, hiszen másnak adhatja el energiahordozóját. A nagyobb probléma Herbert Kickl szerint az, hogy a kőolajembargó csupán az első lépés, melyet hamarosan követ a gázimporttilalom, az pedig évtizedekre fogja visszavetni Európa gazdaságát.

 

Borítókép: Herbert Kickl, az FPÖ vezetője 2021. október 8-án. (Fotó: Europress/AFP)