A horvát elnök megakadályozná a svédek és a finnek NATO-csatlakozását

A Nyugat vegye rá Bosznia-Hercegovinát választási törvényének módosítására, ellenkező esetben Horvátország akadályozni fogja Finnország és Svédország NATO-hoz való csatlakozását. Ezt kéri a horvát elnök, Zoran Milanović, hangsúlyozva, hogy létfontosságú horvát érdekeket véd ezzel. A Soros családdal jó kapcsolatokat ápoló zágrábi kormányfő közben oroszpártisággal vádolta meg Milanovićot – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Zoran Milanović (Forrás: Facebook)

Zoran Milanović mostani kijelentése azonban arra mutat rá, hogy a horvátok nem elégedettek a mostani viszonyokkal, és úgy érzik, meg vannak károsítva.

Mint fogalmazott: – A Nyugat vagy rákényszerít Szarajevóra egy civilizált tervet, mely lehetetlenné teszi a horvát szavazatok ellopását és a horvát képviselői helyekkel való visszaélést, vagy Christian Schmidt utasítsa őket erre.

Christian Schmidt az új bosznia-hercegovinai főképviselő. A német diplomatának Boszniában olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint elődjeinek: ezek pedig a nemzetközi szereplők konszenzusának hiánya, az erősödő nacionalizmusok, az alkotmányos reformok kivitelezhetetlensége és az instabil belpolitikai helyzet.

Szarajevó (Forrás: Pixabay)

Milanović a fent említett mondataival arra utalt, hogy a horvátoknak járó mandátumokkal egyesek visszaélnek, és nem a horvát nemzeti érdeket képviselők foglalják le a horvát kvótákat. Hozzátette: ha követelésük az év végéig nem valósul meg, mindent meg fog tenni a horvát száborban, hogy megakadályozza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Nem lesz azonban könnyű végigvernie az elképzelést a parlamentben, ott többségben ugyanis a Horvát Demokratikus Közösség képviselői vannak, akik várhatóan nem támogatják majd az ötletet.

– Most megláthatjuk, hajlandók-e átgázolni a horvát érdekeken a saját karrierista, gyáva ambícióik miatt – fogalmazott Milanović a HDZ-s képviselőknek címezve.

Hogy mi a baja a horvát elnöknek a finnekkel és a svédekkel? Állítása szerint semmi. Javaslatának hátterében csak a boszniai horvátok érdeke van – nyomatékosította.

– Higgyék el, én sem örülök annak, hogy ezt kell tennem, de Szarajevó viselkedése miatt nincs más választásom. Az a feladatom, hogy megvédjem a horvátok érdekeit akkor is, ha az nincs benne Horvátország alkotmányában, én a horvát nemzet államának elnöke vagyok – húzta alá a politikus.

Az elnök maga is megakadályozhatja az északi államok csatlakozását

– A horvát elnök maga is megakadályozhatja Svédország és Finnország csatlakozását a NATO-hoz. Ha elég „menő”, ezt a döntést vállalja – így reagált a miniszterelnök Zoran Milanović szavaira. Andrej Plenković (HDZ) kormányfő egyúttal ismét oroszpártisággal vádolta az ország elnökét.

– Ha eléggé „menőnek” gondolja magát Milanović, akkor tegye meg, akadályozza meg a svédek és a finnek csatlakozását a NATO-hoz a szervezet madridi csúcsértékezletén, miért kell a parlamenti többségre várni ehhez a tetthez? – tette fel a kérdést újságíróknak is Zágrábban a miniszterelnök.

Plenković azzal vádolta meg Milanovićot, hogy korábban szinte semmit nem tett a boszniai horvátokért, most viszont egyik napról a másikra az ottani nemzetrész legnagyobb védelmezőjeként tetszeleg, aki a legtöbbet tesz a jogaikért. Plenković azzal zárta szavait, hogy a zágrábi kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy megváltoztassák a boszniai választási törvényt.

Nincs egyetértés az elnök és a kormányfő között

Nem ez az első eset, hogy a különböző pártcsaládból érkező horvát elnök és a kormányfő között vita alakul ki az országot érintő kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatban. Ezeket a problémákat nemegyszer a sajtón keresztül üzengetve egymásnak terítik a nyilvánosság elé. Egyes szakértők szerint a mostani megosztott világban nem biztos, hogy hasznos, ha az állam két legmagasabb tisztségét betöltő politikusa a médiát kihasználva sértegeti egymást, ahelyett, hogy a tárgyalóasztalnál ülve megbeszélnék a nemzet vezetése szempontjából fontos dolgokat.

Alexander Soros és Andrej Plenković (Forrás: Twitter)

Andrej Plenković egyébként a közelmúltban elégedett arccal kezelgetett Alexander Sorossal, miután Davosban arról beszélgettek, hogyan oldható meg a Horvátországban egyre nagyobb méreteket öltő demográfiai krízis migránsok betelepítésével. Soros György fia a beszélgetés után készített fotóhoz azt írta, remek találkozás volt.

A finnek, a svédek és a NATO

Finnország és Svédország azon kevés európai uniós tagország közé tartozik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ez azonban néhány héten belül várhatóan megváltozik. A Reuters szerint Finnország május 12-én dönt a csatlakozásról, majd a május 16-án kezdődő héten Svédországgal egyidejűleg és közösen nyújtja be csatlakozási kérelmét. A skandináv országok sokéves katonai semlegessége zárul le ezzel – a svédek esetében ez évszázadokban mérhető, míg a finnek a II. világháború vége óta tartják fenn. Eddig mindkét ország határozottan kiállt a semlegesség mellett – sem a politika, sem a közvélemény nem támogatta a csatlakozást a NATO-hoz. A helyzeten az ukrajnai háború kitörése változtatott, mely a finneket és a svédeket kibillentette az eddigi pozíciójából.

Helsinki (Forrás: Pixabay)

Ha a két ország csatlakozik a NATO-hoz, jelentősen, nagyjából 1300 kilométerrel nő meg a határvonal Oroszország és az észak-atlanti szövetség között, vagyis a mostaninak a kétszerese lesz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként a finnek és a svédek NATO-csatlakozására reagálva azt mondta, ha valóban így tesznek a skandináv országok, nukleáris fegyvereket és szuperszonikus rakétákat telepít a Kalinyingárdi területre, a Balti-tenger partjára.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: A NATO-tagállamok zászlói lobognak a szervezet brüsszeli központja előtt (Fotó: Anadolu Agency/Dursun Aydemir)