A Hezbollah síita mozgalom gyengülését és a Szaúd-Arábiával szimpatizáló keresztény Libanoni Erők pártjának erősödését jelezték a libanoni parlamenti választások hétfő reggel közzétett, előzetes eredményei. Míg az Irán-barát síitákkal szövetséges, Michel Aun elnök alapította Szabad Hazafias Mozgalom a választási bizottság szerint egyelőre 16 mandátummal számolhat,
a maronita keresztény, Rijáddal jó viszonyt ápoló Szamír Zsazsa vezette Libanoni Erők a párt sajtóirodája szerint eddig 20 mandátumot szerzett, öttel többet, mint a 2018-as választásokon.
Mostanáig a Szabad Hazafias Mozgalom volt a 128 tagú törvényhozás legnagyobb keresztény pártja. A polgárháború idején megalakult Libanoni Erők korábban többször felszólította a Hezbollahot, hogy szolgáltassa be fegyverarzenálját.
A helyi sajtó szerint vasárnap a két mozgalom támogatói az ország több pontján összecsaptak egymással.
Mandátumhoz jutott emellett legalább öt reformpárti jelölt, akiknek fő kampányígérete − a gazdasági reformok mellett − a polgárháborút kirobbantó politikusok felelősségre vonása volt. Egyikőjük, az ortodox keresztény Elias Zsrádi a Hezbollah bázisának tartott Dél-Libanon térségében aratott győzelmet.
Libanonon 2019-ben tömeges tüntetéshullám söpört végig a romló életkörülmények és a korruptnak tartott uralkodó elittel szembeni felháborodás miatt. Az ENSZ jelentése szerint a szegénység drasztikusan nőtt az elmúlt évben, és jelenleg a lakosság 74 százalékát érinti. A libanoni font értékének 95 százalékát elvesztette.
Az országban a polgárháborút követően olyan politikai rendszert alakítottak ki, amelyben megosztják a hatalmat a vallási közösségek között. A libanoni elnök keresztény maronita, a miniszterelnök szunnita muzulmán, a parlamenti elnök pedig síita muzulmán egy 1943 óta fennálló íratlan egyezmény értelmében, amely egyensúlyt teremt a többfelekezetű államban.
Borítókép: leadja szavazatát egy libanoni nő 2022. május 15-én (Fotó: Getty Images/ Marwan Tahtah)
