Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató szolidaritási alapot, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná – mondta Olaf Scholz. Szólt arról, hogy az ukrán hadsereget is támogatni kell. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője, Friedrich Merz kiemelte:
segíteni akarjuk és segítenünk is kell Ukrajnát fegyverekkel, hogy gyakorolhassa az önvédelemhez fűződő jogát.
Olaf Scholz a fegyverszállításokkal összefüggésben kijelentette, hogy „egy brutálisan megtámadott ország támogatása a védekezésben nem a konfliktus elmélyítését célozza, hanem a támadás visszaverését és az erőszak mielőbbi megszüntetését”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin nem nyerheti meg a háborút, és a konfliktust nem lehet lezárni orosz békediktátummal – tette hozzá a német kancellár, aláhúzva, hogy csak akkor lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, ha az orosz elnök ezt megérti.
Mint mondta, nincs német külön út, vagyis Németország a szövetségeseivel együttműködve nyújt támogatást Ukrajnának, és arra is ügyel, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek révén a NATO belesodródhat Oroszország és Ukrajna háborújába.
A háború belföldi gazdasági következményeiről szólva felidézte, hogy kormány egy sor támogatással, a többi között az üzemanyag adóterhének átmeneti csökkentésével, és a június–augusztusi időszakra szóló, havi kilenc eurós (3444 forint) közlekedési bérlet bevezetésével igyekszik ellensúlyozni az energiaárak és az infláció emelkedését. A háború nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatban ismét üdvözölte, hogy Finnország és Svédország benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A két skandináv országgal erősebb és biztonságosabb lesz a NATO és Európa – mondta Olaf Scholz.
Borítókép: Mariupol romokban (Forrás: MTI/AP)