időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Egyre nagyobb probléma a munkahelyi zaklatás

JANCSÓ ORSOLYA
2022.05.16. 08:09 2022.05.16. 09:03
Egyre nagyobb probléma a munkahelyi zaklatás

Manchesteri és sheffieldi professzorok írtak nemrég összefoglalót, a munkahelyi zaklatás problémáiról. A legnagyobb kérdés, hogy bár számos figyelmeztető cikk jelent meg az elmúlt években, az iskolákban is egyre többet próbálnak tenni az ügyben, mégis gyakoriak maradtak a zaklatási esetek.

Amanda Todd videója 2012-ben nézettségi rekordokat döntött. A tizenhat éves lányt egy ismeretlen troll vette rá félmeztelen képek elkészítésére, amelyekkel zsarolta, majd a fotókat közzé is tette a közösségi médiában. Amanda öngyilkossága előtt videóban mesélte el történetét, amelyet ugyan többször elérhetetlenné tettek a közösségi irányelvek határán mozgó tartalom miatt, de így is több tízmillióan látták a YouTube-on.

Az elmúlt tíz évben számos felvilágosító kampány indult az iskolai zaklatás megfékezésére, illetve a #metoo és a #timesup kampány nyomán a munkahelyi zaklatás is előtérbe került. Már a legnagyobb IT szakértők is elismerik, hogy a közösségi média elősegíti a zaklatást. A bullying több formája ismert, lehet személyes vagy internetes zaklatás. Utóbbit idősebbek követik el többségében fiatal lányok ellen, az iskolai, illetve a munkahelyi zaklatás viszont azonos korúak között jön létre. Viszonylag új jelenség, hogy a diákok is fordulhatnak tanáraik ellen online zaklatva őket.

Szürke zóna

Egyre több film foglalkozik szexuális zaklatással és hatalmi visszaéléssel.

A zaklatás áldozatai

Bullying áldozatává leginkább az válik, akit egyébként is kiközösítene vagy csúfolna a közösség. Szakértők szerint gyerekkorban leginkább arról van szó, hogy a gyerekek félnek az áldozattá válástól, így ezt megelőzendő inkább bántalmazóvá válnak. Sokszor saját tapasztalatuk sincs, de hallanak a hamis profilokról, a lejárató képekről, videókról, mémekről, így szorongani kezdenek. Mivel pedig nincsen jó receptjük a szorongás feloldására, egyetlen megoldásként a megfélemlítéshez és a sértegetéshez fordulnak. Az online zaklatás túlnyomó többsége álnéven történik, ezért úgy gondolják, meg is úszhatják majd a bántalmazást, viszont a társaiknak eldicsekedhetnek tetteikkel.

A bullying modern kori formája azért veszélyes – és azért vezethet akár öngyilkossághoz is –, mivel a nap 24 órájában, a hét hét napján éri az áldozatot. Az internet és a közösségi média elterjedése előtt ha egy gyereket csúfoltak, az véget ért az iskola kapujánál, ma viszont minden egyes like vagy komment újabb bántalmazást jelenthet. Ráadásul az internetes zaklatás a személyes kommunikációban is visszaköszön, amikor a közösségi médiában terjedő szövegeken és képeken csúfolódik az iskola.

Bullying áldozatává leginkább az válik, akit egyébként is kiközösítene vagy csúfolna a közösség (Fotó: Pexels)

 

Miért hallgat a néző?

Egy indiai kutatás szerint az emberek hatvan százaléka semmit sem tesz a zaklató ellen, pedig a bullying komoly fizikai és mentális problémákat okozhat az áldozatnak. A DoSomething.org felmérése szerint a 12–17 éves gyerekek 37 százalékát bántalmazzák online, minden harmadikat több mint egyszer. Viszont mindössze 23 százalékuk ismerte el, hogy zaklatták már valamely társát. Hatvan százalékuk bevallotta, hogy látott már online bullyingot, de nem avatkozott közbe. 81 százalékuk megtette volna, ha a cyberbullying elleni fellépés név nélküli megvalósítására lenne lehetősége.

A munkahelyi zaklatás átlagosan a dolgozók 15 százalékát érinti, de egy görög felmérés szerint például kórházi környezetben a munkavállalók 83 százaléka tapasztalt már zaklatást. A zaklatást nézők lehetnek aktív vagy passzív, illetve konstruktív vagy dekonstruktív szemlélői a helyzetnek. Az aktív konstruktív néző az egyetlen, aki igazán az áldozat segítségére siet, mivel részt vesz a konfliktusban, például jelenti a zaklatást. A passzív konstruktív csak szimpatizál az áldozattal, a dekonstruktív nézők pedig még rosszabbá teszik a bullyingot, többek között azzal, hogy nyíltan a zaklató mellé állnak.

 

Mit kellene tenni?

A legfontosabb a megelőzés. Eltérnek a vélemények, hogy mennyi idős kortól lehet a gyerekeket képernyő elé engedni, de a negatív hatásokra, illetve a zaklatás formáira is már az óvodában érdemes figyelmeztetni a kicsiket. Meg kell nekik mutatni a védekezési lehetőségeket, a privát szférát védő programokat, az adatszivárgás elleni védelmet. Emellett szülőként olyan támogató környezetet kell biztosítani, ahol a gyerek és később tinédzser el meri mondani, ha bármi problémája akadna. Pszichológusok szerint ezek a gyerekek kevésbé válnak zaklatás áldozatává vagy elkövetőjévé.

Igaz, kiskamaszkorban jelentősen megnő a zaklatóvá válás esélye, mivel a gyerekek olyan durva online kommunikációval találkoznak, hogy az iskolai zaklatást nem is tartják erőszakosnak. A bántalmazás aztán negatív spirálként egyre erősödik.

Ekkor válik fontossá az intézményi közösségformálás. Felnőttek körében végzett kutatás mutatta meg, hogy ha valaki kénytelen bizonyos gyakorlatokban átvenni a zaklató szerepét, az később sokkal kevésbé fog negatívan viselkedni, mint azok, akik csak az áldozat perspektíváját ismerik.

Külföldön már számos applikáció létezik a bullying jelentésére. Van, amelyikkel valós idejű riportolás vagy azonnali segítség kérhető, de olyan is létezik, amely kifejezetten pozitív visszajelzések nyomán erősíti a tudatot, hogy nem szabad csendben nézni a másokat érő zaklatást.

Így a tengerentúlon már látható a kezdeményezések sikere. A 2010-es évek közepén a DoSomething.org például a legutóbbi 37 helyett még a fiatalok 43 százalékáról írt, akik zaklatás áldozatává váltak. Magyarországon kísérleti jelleggel léteznek felvilágosító programok, a KiVa Antibullying program három évig futott. 

A probléma, hogy a pontos utánkövetés hiányzik, pedig erre szükség lenne az áldozatoknak adott megfelelő technikai és pszichikai segítség biztosításához. Ezek az összetevők nélkülözhetetlenek ugyanis a zaklatás negatív következményeinek minimalizálásához. 

Amerikában találni pozitív példákat, a kanadai Ghyslain Raza esetét például, aki a fénykardokat partvisnyéllel helyettesítette. A videó kikerülve a netre nevetségessé tette a fiút. Star Wars Kidnek csúfolták, mémmé vált a produkció, többször kellett iskolát váltania, de mára jogászként dolgozik és feldolgozva a bántalmazást, normális életet él.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Flickr)

Bandhi és az aktivista

„Nők nőkkel a nőkért, a nőknek”– ez a szervezetünk neve. Ellenszegülünk a férfitársadalomnak.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.