Francia bírák megkérdőjelezik Didier Reynders „pártatlanságát” a jogállamiság kérdésében

A magyar kormányt előszeretettel bíráló uniós biztos több szálon is kötődik a Macron által átfazonírozott francia igazságszolgáltatás kulcsembereihez.

2022. 05. 02. 17:09
REYNDERS, Didier
Brüsszel, 2021. május 21. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelõs tagja nyilatkozik a bizottság brüsszeli székházában 2021. május 21-én, miután az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodást kötöttek az EU-n belül a járvány idején is szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetésérõl. MTI/EPA POOL/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Politico azt írta: Reynders irodája többszöri megkeresésre sem reagált a francia bírák által megfogalmazott aggályokra, ahogy Éric Dupond-Moretti és Nicolas Sarkozy kommunikációs csapata sem kívánta kommentálni a vádakat. A brüsszeli portál kérdésére az Európai Bizottság szóvivője csupán annyit reagált: 

az uniós intézmény „nem kommentál és nem avatkozik be egyedi esetekben”, hozzátéve: „a jogállamiságról szóló jelentés keretében továbbra is követjük a bírói függetlenséggel és a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket minden tagállamban, így Franciaországban is.

Sarkozyt tavaly szeptemberben három év szabadságvesztésre ítélte egy francia bíróság; az ítéletből két év felfüggesztett, egy pedig letöltendő, a volt elnöknek azonban nem kellett a rácsok mögé vonulnia, elektromos nyomkövető viselésével ugyanis kiválthatta büntetését. Az exelnök ellen egyébként több eljárás is folyamatban van, de ez az úgynevezett lehallgatási botrány volt az első, amely bírósági szakaszba került. A vád szerint Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog megpróbált megvesztegetni egy bírót a 2007-es kampányfinanszírozási vizsgálattal kapcsolatos információkért cserébe – a volt elnök fellebbezett az ítélet ellen. Herzog főnökéhez hasonló kapott, a volt elnöknek és ügyvédjének lehallgatott beszélgetései pedig központi szerepet játszottak Sarkozy védelmi stratégiájában, a magyar származású politikus ugyanis politikai indíttatású boszorkányüldözéssel vádolta meg az akkori bírákat. Amint kiderült, hogy Sarkozy és Herzog tudták, hogy lehallgatják őket, az ügyészek párhuzamos nyomozást indítottak több olyan személy telefonbeszélgetéseinek átvizsgálására vonatkozóan, akik gyanúba keveredtek – köztük volt a Herzoggal jó barátságot ápoló, Macron által igazságügyi miniszternek nevezett Éric Dupond-Moretti is, aki akkor még feljelentést is tett az ügyészség ellen, amelynek néhány hét múlva az élére került.

Borítókép: Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja nyilatkozik a bizottság brüsszeli székházában 2021. május 21-én, miután az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodást kötöttek az EU-n belül a járvány idején is szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetéséről (Forrás: MTI/EPA POOL/Stephanie Lecocq)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.