Francia bírák megkérdőjelezik Didier Reynders „pártatlanságát” a jogállamiság kérdésében

A magyar kormányt előszeretettel bíráló uniós biztos több szálon is kötődik a Macron által átfazonírozott francia igazságszolgáltatás kulcsembereihez.

Brüsszel, 2021. május 21. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelõs tagja nyilatkozik a bizottság brüsszeli székházában 2021. május 21-én, miután az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodást kötöttek az EU-n belül a járvány idején is szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetésérõl. MTI/EPA POOL/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Francia bírák megkérdőjelezik, hogy a Magyarországot és Lengyelországot jogállamisági kérdésekben előszeretettel bíráló Didier Reynders igazságügyi uniós biztos pártatlanul tud közreműködni az Emmanuel Macron francia elnök kormánya által a francia igazságszolgáltatás függetlensége ellen elkövetett „súlyos támadások” kivizsgálásában. A két legnagyobb francia bírói szakszervezet – amely közül az egyiket a közvélemény általánosságban baloldalinak, míg a másikat apolitikusnak tartja – korábban is hangot adott az Európai Bizottság jogérvényesítésért felelős jelenlegi biztosával szembeni elégedetlenségének, múlt héten pedig már levélben kérték az uniós végrehajtó intézmény elnökét, Ursula von der Leyent, illetve alelnökét, Vera Jourovát, a bizottság demokráciáért és átláthatóságért felelős biztosát:

vizsgálják felül Reynerds alkalmasságát a francia jogállamisági kérdések kivizsgálásában. 

A brüsszeli Politico birtokába jutott dokumentum szerint a francia bírák azzal vádolják Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi minisztert, hogy az „célba vette” a Nicolas Sarkozy elleni korrupciós ügyben vizsgálódó bírókat, és állítólag politikai okokból több esetben is megakadályozta, hogy a volt francia államfővel ellenséges bírókat jelöljenek ki a tárgyalásokra. Csakhogy a 67 éves Sarkozy közismerten a nála három évvel fiatalabb, liberális nézeteket valló Reynders politikai példaképe, ráadásul a volt államfő aktívan támogatta Macron sikeresnek bizonyuló újraválasztási kampányát is. 

Az Európai Bizottságnak címzett levelükben a bírói szakszervezetek egyebek mellett arra is rámutatnak: 

korábban számos újságcikk bizonyította a közeli kapcsolatot Sarkozy és holdudvara, valamint Reynders, illetve a korábban a belga külügyminiszteri posztot is betöltő politikus pártja között. 

Egy a francia bírák által idézett belga újságcikk szerint például 2013-ban Sarkozy egy ünnepélyes ceremónián kitüntetéssel jutalmazta Reynderst, miközben az is köztudott, hogy a két politikust több mint húsz éve erős barátság köti össze, így legalábbis kifogásolható, hogy épp a belga uniós biztos hivatott döntést hozni a franciaországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban. 

A Politico azt írta: Reynders irodája többszöri megkeresésre sem reagált a francia bírák által megfogalmazott aggályokra, ahogy Éric Dupond-Moretti és Nicolas Sarkozy kommunikációs csapata sem kívánta kommentálni a vádakat. A brüsszeli portál kérdésére az Európai Bizottság szóvivője csupán annyit reagált: 

az uniós intézmény „nem kommentál és nem avatkozik be egyedi esetekben”, hozzátéve: „a jogállamiságról szóló jelentés keretében továbbra is követjük a bírói függetlenséggel és a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket minden tagállamban, így Franciaországban is.

Sarkozyt tavaly szeptemberben három év szabadságvesztésre ítélte egy francia bíróság; az ítéletből két év felfüggesztett, egy pedig letöltendő, a volt elnöknek azonban nem kellett a rácsok mögé vonulnia, elektromos nyomkövető viselésével ugyanis kiválthatta büntetését. Az exelnök ellen egyébként több eljárás is folyamatban van, de ez az úgynevezett lehallgatási botrány volt az első, amely bírósági szakaszba került. A vád szerint Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog megpróbált megvesztegetni egy bírót a 2007-es kampányfinanszírozási vizsgálattal kapcsolatos információkért cserébe – a volt elnök fellebbezett az ítélet ellen. Herzog főnökéhez hasonló kapott, a volt elnöknek és ügyvédjének lehallgatott beszélgetései pedig központi szerepet játszottak Sarkozy védelmi stratégiájában, a magyar származású politikus ugyanis politikai indíttatású boszorkányüldözéssel vádolta meg az akkori bírákat. Amint kiderült, hogy Sarkozy és Herzog tudták, hogy lehallgatják őket, az ügyészek párhuzamos nyomozást indítottak több olyan személy telefonbeszélgetéseinek átvizsgálására vonatkozóan, akik gyanúba keveredtek – köztük volt a Herzoggal jó barátságot ápoló, Macron által igazságügyi miniszternek nevezett Éric Dupond-Moretti is, aki akkor még feljelentést is tett az ügyészség ellen, amelynek néhány hét múlva az élére került.

Borítókép: Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja nyilatkozik a bizottság brüsszeli székházában 2021. május 21-én, miután az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói politikai megállapodást kötöttek az EU-n belül a járvány idején is szabad mozgást biztosító, koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetéséről (Forrás: MTI/EPA POOL/Stephanie Lecocq)