Két és fél héttel a francia parlamenti választások előtt a Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali vezér által tető alá hozott szövetség vezeti a felméréseket. A szocialisták, a zöldek, a kommunisták és radikális baloldaliak összefogása – amely az Új Ökológiai és Szociális Népszövetség (NUPES) megnevezést kapta – a szavazatok 31 százalékát szerezheti meg a június 12-i első fordulóban. Az áprilisi elnökválasztáson újraválasztott Emmanuel Macron pártja, a centrista Köztársaság lendületben köré épülő pártszövetség csupán 26 százalékos eredményt érne el egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint. Ez hat százalékponttal kevesebb lenne az öt évvel ezelőtti szerepléshez képest. Marine Le Pen jobboldali Nemzeti Tömörülése a voksok húsz százalékát gyűjtheti össze, a konzervatív Republikánusok kilenc százalékot.
Bár az előrejelzések nem kecsegtetőek Macron számára, a mandátumbecslések alapján nincs miért aggódnia: a francia kétfordulós választási rendszer sajátosságai miatt az 577 fős nemzetgyűlésben 290-330 képviselői helyet tudhat majd magáénak, amivel meglenne a többsége. A NUPES 165-195, a Republikánusok 35-65, a Nemzeti Tömörülés mindössze 20-45 mandátumra számíthat.
A francia államfő mindenesetre nem dőlhet hátra, hiszen a pártjának jósolt 26 százalék, illetve az általa az elnökválasztás első fordulójában megszerzett 28 százalék azt jelenti, sok az eddigi munkájával elégedetlen ember. A bal- és jobboldalról rá helyeződő nyomás késztethette arra, hogy az elnökválasztást követően Élisabeth Borne személyében olyan valakit nevezzen ki új kormánya élére, aki szavai szerint „érzékeny a szociális, környezetvédelmi és a produktivitási kérdések iránt”.
Emmanuel Macron már újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg. Macront gyakran éri az a vád, hogy kormányzása idején inkább a gazdagabb társadalmi rétegeket és a városiakat pártfogolta intézkedéseivel, nem a globalizáció által hátrányos helyzetbe került vidéki lakosokat. Most az orosz–ukrán háború is érezteti hatását a gazdaságban, a kormány emiatt a napokban új törvényt fog előterjeszteni, amely az inflációból, az élelmiszer- és energiaárak drasztikus emelkedéséből fakadó megélhetési nehézségekre kíván válaszolni.
