Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Nyugati fegyverszállítmányok megsemmisítéséről számolt be egy orosz szóvivő · Váratlanul Ukrajnába látogatott Justin Trudeau · Scholz: A történelem Ukrajna támogatására kötelezi Németországot.

Irpiny, 2022. május 8. Az irpinyi polgármesteri hivatal által közreadott kép Justin Trudeau kanadai miniszterelnökrõl (j) és Olekszandr Markusinról, Irpiny polgármesterérõl (j) a Kijev melletti Irpinyben 2022. május 8-án. MTI/AP/Irpinyi polgármesteri hivatal Fotó: Irpinyi polgármesteri hivatal

Váratlanul Ukrajnába látogatott Justin Trudeau

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján Trudeau elmondta: Kanada újabb szankciókat vet ki orosz személyekre és vállalatokra.

Világos, hogy Vlagyimir Putyin [orosz elnök] felelős ezekért a borzasztó háborús bűntettekért

– mondta a kanadai kormányfő.
Trudeau közölte továbbá, hogy Kanada újra megnyitja nagykövetségét az ukrán fővárosban.
A kanadai kormányfő vasárnap Zelenszkij társaságában kapcsolódott be a G7-országcsoport vezetőinek videókonferenciájába.Justin Trudeau korábban a Kijev melletti Irpinybe látogatott. Az Ukrinfrom ukrán hírügynökség közzétett egy fényképet, amelyen Trudeau látható Irpinyben, a háborúban romba dőlt házak előtt. Olekszandr Markusin, Irpiny polgármestere Facebook-bejegyzésben számolt be arról, hogy Trudeau azért látogatott el a településre, hogy a saját szemével láthassa mindazt a borzalmat, amelyet az orosz megszállók idéztek elő a városban.A Kijev melletti Irpinyt az orosz erők hetekre megszállták a háború február 24-i kezdete után. Április eleji kivonulásukat követően a településen több száz civil holttestére bukkantak, a ukrán hatóságok az orosz katonákat vádolják a gyilkosságga.
A kanadai kormányfőt elkísérte Chrystia Freeland kormányfőhelyettes és pénzügyminiszter, illetve Mélanie Joly külügyminiszter is.
Kanada a kezdetektől fogva széles körű támogatást nyújt Ukrajnának Oroszországgal szemben: Moszkva-ellenes szankciók sorát vezette be, humanitárius segélyt és pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek, valamint fegyvereket is szállított az ukrán hadsereg támogatására.

Scholz: A történelem Ukrajna támogatására kötelezi Németországot

A kancellár az országos közszolgálati televíziókban és több kereskedelmi csatornán is sugárzott beszédében kiemelte, hogy a németek mind a mai napig hálásak azért, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot.

Azonban nem emlékezhetünk meg a második világháború végéről Európában anélkül, hogy ne néznénk szembe a ténnyel: ismét háború van Európában, és Oroszország robbantotta ki ezt a háborút

– tette hozzá Olaf Scholz.
Mint mondta, oroszok és ukránok együtt harcoltak és hatalmas áldozatot hozták azért, hogy legyőzzék

a gyilkos német nemzetiszocializmust.

Németország akkor mindkét nép ellen bűnöket követett el, és évtizedek óta dolgozik kiengesztelésükért, a megbékélésért. Most viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök

le akarja igázni Ukrajnát, és el akarja pusztítani kultúráját és identitását,

és mivel a németek 1933 és 1945 közötti katasztrofális történelmének az a tanulsága, hogy soha többé nem szabad megengedni a háborút, a népirtást és a zsarnokságot, Németország támogatja Ukrajnát

az agresszor elleni harcban

– fejtette ki a kancellár.

Németország ezzel a jogot és a szabadságot védi, és ha nem így tenne, az azt jelentené, hogy megadjuk magunkat a puszta erőszaknak és felbátorítjuk az agresszort

– tette hozzá.
Ugyanakkor nemcsak az Ukrajna iránti legteljesebb szolidaritást előíró történelmi kötelességnek kell megfelelni, hanem gondoskodni kell a haza és a szövetségesek védelméről is – emelte ki.
Mindebből négy világos elv következik a politika számára – mondta Olaf Scholz.
Ismertette: először is nincs egyoldalú német fellépés, minden intézkedést a lehető legszorosabban egyeztetünk szövetségeseinkkel, Európában és az Atlanti-óceán túloldalán.A második elv szerint ügyelünk saját védelmi képességünk fenntartására, ezért az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg támogatása mellett a német hadsereget (Bundeswehr) is megerősítik.
A harmadik alapelv szerint nem teszünk olyan lépést, amely nekünk és partnereinknek nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak.
A negyedik elv azt írja elő, hogy

nem hozunk olyan döntést, amely hadviselő féllé tenné a NATO-t

– fejtette ki Olaf Scholz.
A német kancellár hozzátette: Németország álláspontja és a tevékenységét szervező alapelvek így világosak, de nem lehet megmondani, hogy mikor és hogyan ér véget az ukrajnai háború. Az viszont biztos, hogy orosz békediktátum nem lesz, mert az ukránok nem fogadnák el, és mi sem– mondta Scholz.

Borítókép: Az irpinyi polgármesteri hivatal által közreadott kép Justin Trudeau kanadai miniszterelnökről (j) és Olekszandr Markusinról, Irpiny polgármesteréről (j) a Kijev melletti Irpinyben 2022. május 8-án. (Fotó: MTI/AP/Irpinyi polgármesteri hivatal)