Korea hatalmi központja a XIV. századtól a jelenlegi elnöki rezidencia és hivatal helyszíne volt, s a Koreai Köztársaság 1948-as megalakulása óta innen irányította az országot a mindenkori államfő. Így az új elnököknek az első dolguk volt, hogy kiismerjék magukat a tetőcserepek színéről Kék Háznak elnevezett rezidencia hatalmas, több mint húszhektáros park- és létesítményegyüttesében. Az újonnan beiktatott, magát a nép elnökének tituláló Jun Szuk Jol – elsőként a modern kori Dél-Korea történetében – azonban nem tart többet igényt a pazar komplexumra, s székhelyét inkább Szöul belvárosi Jongszan kerületébe, a védelmi minisztérium volt központjába helyezi át, amely még korábban amerikai katonai bázisként is szolgált. A hegyektől körülvett Kék Házból – illetve annak elődjéből – kormányozták Koreát a japán megszállók is, akik 1910 és 1945 között tartották uralmuk alatt a félszigetet.
Jul szerint éppen ezért a jelenlegi rezidencia a császári hatalom szimbóluma, amely ezentúl közparkként fog funkcionálni.
Az igen demokratikusnak szánt gesztusnak azonban nem mindenki örült. Mun Dzse In távozó elnök szerint a lépés elsietett és teli van biztonsági kockázatokkal, az új államfő viszont éppen a biztonságot hozta fel érvként: a minisztériumi épület logisztikailag kedvezőbb helyen fekszik, és katonai bunker van alatta. Ugyanakkor Jul konzervatív támogatói közül is többen megkérdőjelezik a döntést, ugyanis úgy vélik, a költöztetés költségét, mintegy negyvenmillió dollárt inkább a gazdaságra kellene fordítani.
Az újonnan beiktatott 61 éves államfőt másfelől is érik támadások. Közbeszéd tárgya volt, hogy ő és felesége egy gyógyító sámán hatására határozott az eddigi rezidencia elhagyása mellett.
Jun Szuk Jol természetesen hevesen tagadta a vádakat. Szerinte politikai ellenfelei szították a sámánkapcsolatokról szóló pletykát, amellyel a választási kampány alatt támadták. A sámánbefolyás egyébként nem új keletű a dél-koreai elit körében, több magas rangú politikus, sőt elnök is tartott „szellemi tanácsadót”, aki aztán kisebb-nagyobb mértékben befolyása alá vonta „ügyfelét”. Most arról folyik a spekuláció, hogy elhitették Junnal: kerülni kell az „átok alatt álló” Kék Házat, hiszen elődei közül többen is csúfos véget értek ott. Pak Csong Hi diktátort például 1979-ben meggyilkolták, lányát, Pak Gun Hjét pedig 2017-ben korrupció miatt elmozdították tisztségéből és bebörtönözték. A sors iróniája, hogy ügyészként Jun Szuk Jol is tagja volt a vádhatóságnak. Pak Gun Hje vesztét végső soron az okozta, hogy túlzott politikai beleszólást engedett barátnőjének, akinek az apja egykor egy vallásos szekta befolyásos vezetője volt.
Az új hatalmi központnak otthont adó kerület nem éppen kiemelkedő fejlesztéseiről híres, bár a központi akarat meglett volna a fejlődésre, csak éppen a megvalósítás akadozik évtizedek óta a magas költségek és a helyi lakosság ellenállása miatt – emlékeztet a Bloomberg hírügynökség. A terület azonban mindig is népszerű volt, külföldi csapatok is szerettek ott állomásozni a pezsgő élet miatt. Már a XVI. században utánpótlási helye volt a japán szamurájoknak, s a XX. század elején a japán csapatok is ott állomásoztak. A majdani elnöki hivatal egyébként egy tízemeletes épületben kap helyet, s az összességében 270 ezer négyzetmétert felölelő komplexum területén más katonai intézmények is találhatók, például a hadsereg főparancsnoksága.
Borítókép: Jun Szuk Jol új dél-koreai elnök és felesége, Kim Keon Hi az államfő hivatali eskütételén a szöuli parlamentben 2022. május 10-én (Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)
