Korea hatalmi központja a XIV. századtól a jelenlegi elnöki rezidencia és hivatal helyszíne volt, s a Koreai Köztársaság 1948-as megalakulása óta innen irányította az országot a mindenkori államfő. Így az új elnököknek az első dolguk volt, hogy kiismerjék magukat a tetőcserepek színéről Kék Háznak elnevezett rezidencia hatalmas, több mint húszhektáros park- és létesítményegyüttesében. Az újonnan beiktatott, magát a nép elnökének tituláló Jun Szuk Jol – elsőként a modern kori Dél-Korea történetében – azonban nem tart többet igényt a pazar komplexumra, s székhelyét inkább Szöul belvárosi Jongszan kerületébe, a védelmi minisztérium volt központjába helyezi át, amely még korábban amerikai katonai bázisként is szolgált. A hegyektől körülvett Kék Házból – illetve annak elődjéből – kormányozták Koreát a japán megszállók is, akik 1910 és 1945 között tartották uralmuk alatt a félszigetet.
Jul szerint éppen ezért a jelenlegi rezidencia a császári hatalom szimbóluma, amely ezentúl közparkként fog funkcionálni.
Az igen demokratikusnak szánt gesztusnak azonban nem mindenki örült. Mun Dzse In távozó elnök szerint a lépés elsietett és teli van biztonsági kockázatokkal, az új államfő viszont éppen a biztonságot hozta fel érvként: a minisztériumi épület logisztikailag kedvezőbb helyen fekszik, és katonai bunker van alatta. Ugyanakkor Jul konzervatív támogatói közül is többen megkérdőjelezik a döntést, ugyanis úgy vélik, a költöztetés költségét, mintegy negyvenmillió dollárt inkább a gazdaságra kellene fordítani.
Az újonnan beiktatott 61 éves államfőt másfelől is érik támadások. Közbeszéd tárgya volt, hogy ő és felesége egy gyógyító sámán hatására határozott az eddigi rezidencia elhagyása mellett.
Jun Szuk Jol természetesen hevesen tagadta a vádakat. Szerinte politikai ellenfelei szították a sámánkapcsolatokról szóló pletykát, amellyel a választási kampány alatt támadták. A sámánbefolyás egyébként nem új keletű a dél-koreai elit körében, több magas rangú politikus, sőt elnök is tartott „szellemi tanácsadót”, aki aztán kisebb-nagyobb mértékben befolyása alá vonta „ügyfelét”. Most arról folyik a spekuláció, hogy elhitették Junnal: kerülni kell az „átok alatt álló” Kék Házat, hiszen elődei közül többen is csúfos véget értek ott. Pak Csong Hi diktátort például 1979-ben meggyilkolták, lányát, Pak Gun Hjét pedig 2017-ben korrupció miatt elmozdították tisztségéből és bebörtönözték. A sors iróniája, hogy ügyészként Jun Szuk Jol is tagja volt a vádhatóságnak. Pak Gun Hje vesztét végső soron az okozta, hogy túlzott politikai beleszólást engedett barátnőjének, akinek az apja egykor egy vallásos szekta befolyásos vezetője volt.
