időjárás 32°C Pál 2022. június 30.
logo

Újra központi téma lett a fegyvertartás szabályozása

Árki Tamás
2022.05.26. 16:07 2022.05.26. 18:00
Újra központi téma lett a fegyvertartás szabályozása

A tragikus Texas állambeli iskolai mészárlást követően ismét előtérbe került a fegyvertartás reformjának kérdésköre az Egyesült Államokban. A társadalom ugyanakkor megosztott, és még az egyes táborokon belül is vannak váratlan fordulatok a közvélekedésben. Joe Biden amerikai elnök egyre nagyobb nyomás alatt van, a szenátus megosztottsága miatt viszont nem valószínű, hogy sikerül a szigorúbb szabályozás felé elmozdulni.

„Tisztában vagyok azzal, hogy kevés esély van rá. Nagyon kevés, túl kevés. Nagyon sokszor megégettük már ezzel magunkat, de ez nagyon fontos” – utalt a fegyvertartási szabályok szigorítására Chuck Schumer, New York állam demokrata párti szenátora tegnap az egyesült államokbeli szövetségi törvényhozás felsőházában a The Washington Post tudósítása szerint. A huszonegy halottal járó, a texasi Uvalde városban elkövetett iskolai lövöldözés másnapján újra felszínre kerültek a fegyvertartással kapcsolatos eltérő nézetek; a kérdés évtizedek óta meghatározó törésvonalnak számít az egyesült államokbeli szövetségi politikában, csakúgy, mint a közvéleményben.

 

Az amerikai közvélemény szigorítana, meglepő fenntartásokkal

A május 14-i New York állambeli Buffalóban történt, tíz halottal járó lövöldözést követően a Morning Consult és a Politico közvélemény-kutatást végeztek, amely szerint a megkérdezett 59 százaléka gondolja úgy, hogy a megválasztott vezetőknek szigorúbb szabályozást kell hozniuk, 41 százalékuk egyenesen nagyon fontosnak nevezte a kérdést. 35 százalék úgy gondolja, hogy a szigorúbb fegyvertartási szabályokkal lehetne a tömegmészárlásokat visszaszorítani, de 25 százalék a szélsőséges eszmék visszaszorításával, 23 százalék pedig hatékonyabb rendőrségi munkával tartja ezt inkább elképzelhetőnek. Annak ellenére, hogy 59 százalékuk támogatja a szigorítást, a megkérdezettek 44 százaléka szerint az egyébként szigorítást ellenző Republikánus Pártot tartja a kérdés kezelésére alkalmasabbnak.

A jobboldal ugyanakkor hajthatatlannak tűnik, még úgy is, hogy kész tervezetek állnak megvitatásra készen, illetve a Demokrata Párt szenátorai részéről nyitottak a kétpárti egyeztetésekre.

 

A kongresszus lassan mozdul

A Forbes a cikkében megjegyzi, hogy a kongresszusi alsóház már elfogadott két törvénytervezetet, amelyek a fegyvervásárlási szándék esetén lefolytatandó bűnügyi háttérellenőrzéseket terjesztenék ki, illetve betiltanák a nagy kapacitású tölténytárak forgalmazását, és további korlátozásokat hoznának a halált okozó fegyverekhez való hozzáférés kapcsán. Chuck Schumer nem tartja kizártnak, hogy ezeket is elfogadják végül, mivel fontos lenne, hogy a választók lássák, a törvényhozás képes reagálni a helyzetre. Ezen túl egyeztetéseket is kezdeményeznek a republikánusokkal, mivel meg szeretnék teremteni a kétpárti konszenzus lehetőségét egy közös szabályozás létrehozására.

A The Washington Postnak nyilatkozók szerint azonban ez nem fog létrejönni; a már meglévő tervezetek esetében a szenátus republikánus tagjai obstrukciót fognak alkalmazni, és időben elhúzni a döntést a novemberben esedékes félidős választások utánra, mivel a korlátozás elfogadásával biztosan jelentős számú szavazattól esnének el.

 

Biden ködös állásfoglalása nem biztos, hogy elég

Joe Biden amerikai elnök megközelítése is homályos a jelen helyzetben. Dühének adott hangot, valamint megemlítette, hogy az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése – ami önvédelmi célra biztosítja az állampolgároknak a fegyverviselés jogát – „nem abszolútum”, valamint hangsúlyozta, hogy a józan ész talaján álló fegyvertartási reformra van szükség. Ugyanakkor jól szemlélteti az elégedetlenséget a Guns Down America fegyverellenes csoport vezetőjének a Politicónak adott nyilatkozata, amelyben csalódását fejezte ki amiatt, hogy Biden nem mondott semmilyen politikai konkrétumot keddi beszédében: „Hogyan fogja felvenni a harcot a Nemzeti Lőfegyverszövetséggel (NRA), és rávenni a törvényhozást, hogy életmentő szabályozásokat fogadjanak el? […] Joe Biden semmilyen tervet, stratégiát vagy víziót nem adott arról, hogyan fogja a gyerekeket megvédeni a fegyveres erőszaktól.”

Borítókép: A biztonsági erők tagjai a texasi Uvalde város Robb Általános Iskolájánál, amelyben egy tizenéves tüzet nyitott 2022. május 24-én. A 18 éves Salvador Ramosként azonosított támadó legkevesebb tizennégy diákot és egy tanárt lőtt agyon. (Fotó: MTI/AP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.