A háború árnyékában tartják meg az első komoly megméretést Németországban azóta, hogy a tavalyi parlamenti választások nyomán szociáldemokrata–zöldpárti–FDP kormány alakult decemberben Berlinben. A mindössze egymillió lakosú Saar-vidéken tartották az idei első tartományi választást márciusban, amely a szociáldemokraták sima győzelmével végződött. Az országos politikai hangulatot azonban jobban visszatükrözik majd a vasárnapi választások a hárommillió lakosú északi Schleswig-Holsteinben, majd még inkább a jövő hétvégi voksolás Németország legnépesebb tartományában, a 18 milliós Észak-Rajna–Vesztfáliában.
Alapvetően két nagy téma határozza meg a választásokat: az egyik az orosz–ukrán háború hatásai Németországban, a béke és háború kérdése, a másik az, hogy miről kell lemondaniuk esetleg a németeknek, az életviszonyok mennyiben változnak a háború előtti időkhöz képest. Gondolhatunk az inflációra és az energiaárak emelkedésére
– mondta lapunknak Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Az ukrajnai háború február végi kitörése óta Németország harcias külpolitikát folytat: a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küldött fegyvereket az ukrán hadseregnek, emellett jelentős haderőfejlesztési programot határoztak meg a jövőre nézve. Nagy koalíciós viták közepette később nehézfegyverzet szállítására is elszánta magát Berlin, amit a németek 56 százaléka támogat egy április végi felmérés szerint. A kormány politikáját a legnagyobb ellenzéki erő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és annak új vezetője, Friedrich Merz is támogatja, aki nemrég azt mondta: ha nem sikerül leállítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akkor nem csak Ukrajna lesz veszélyben.
Az országos erőviszonyok nem sokat változtak a szeptemberi választások óta:
az akkor 25,7 százalékos eredményt elérő szociáldemokraták és 24,1 százalékon végzett CDU is 23–27 százalék között mozgott az elmúlt hetekben. A Zöldek támogatottsága viszont 14,8 százalékról 18–21 százalékra növekedett. A párt által jelölt alkancellár, Robert Habeck, s a külügyminiszter, Annalena Baerbock a közvélemény-kutatások szerint a két legnépszerűbb politikus, akik aktív szereplői az Ukrajnának nyújtott német támogatásnak. A felmérések szerint a Zöldek Schleswig-Holsteinben is megerősödnek, a szavazatok 16 százalékára számíthatnak, ám a győztes a legerősebb tartományi kormánypárt, a CDU lesz 36 százalékkal, így minden bizonnyal folytatódhat a CDU–Zöldek–FDP-kormányzás.
Ugyanakkor a háború miatt egyfajta bizonytalanság is van a német társadalomban, ez a hangulat bármikor negatív irányba fordulhat át. A 7-8 százalékos emelkedő inflációra az elmúlt harminc évben nem volt példa. Ezek a bizonytalanságok a választói magatartást is befolyásolhatják, ilyenkor a stabilitás és a biztonság igénye sokszorozottan jelenik meg az emberek döntésében
– hangsúlyozta Kiss J. László. Nem véletlen talán, hogy egy friss felmérés szerint a németeket megosztják azok az Oroszország-ellenes szankciók, amelyek a német gazdaságot is erőteljesen sújtanák. A megkérdezettek 44 százaléka ellenezne, 38 százaléka támogatna olyan büntetőintézkedéseket, amelyek következtében emelkednének az energiaárak, míg 41 százalék támogatna, s 40 százalék utasítana el olyan szankciókat, amelyek a kőolaj- vagy a földgázellátás korlátozásához vezetnének. Sajtóhírek szerint a német kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, mivel sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – leszorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.
Borítókép: Támogatói kampányolnak Thomas Losse-Müller, a szociáldemokraták jelöltje mellett. (Fotó: Getty Images)
