Elhúzódó háborúról beszélnek Nyugaton

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint évekig eltarthat a konfliktus, Boris Johnson brit kormányfő is hasonló véleményen van.

Harkiv, 2022. június 10. Ukrán katona lõállásban a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. június 9-én. Az ENSZ menekültügyi fõbiztossága (UNHCR) adatai szerint több mint nyolcmillió ukrán vált belsõ menekültté a háború február 24-i kezdete óta, 6,6 millióan pedig külföldre menekültek. Az orosz invázió elõtt 37 millióan éltek a kijevi kormány ellenõrizte területeken. MTI/EPA/Vaszilij Zlobszkij Fotó: Vaszilij Zlobszkij

Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint.

Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.

A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, ha sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is  − húzta alá.

Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” − mondta Stoltenberg.

A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változnia kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett. 

Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már „nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra”.

Mint mondta, a szövetség új stratégiáját rögzítő dokumentumban Kínával is foglalkoznak, mert „felemelkedése kihívást jelent érdekeink, értékeink és biztonságunk számára”.

A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme „történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”, hiszen „a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene”. Ugyanakkor Törökország nem csupán „fontos NATO-ország” egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért „nagyon komolyan vesszük aggodalmait” − jelentette ki.

Boris Johnson is elhúzódó háborúra figyelmeztet

A The Sunday Times brit konzervatív hetilapban megjelent cikkben a brit miniszterelnök arra hívja fel a nyugati államok figyelmét, hogy készüljenek fel egy sokáig elhúzódó háborúra, mivel ellenkező esetben megkockáztatják „az agresszió második világháború óta Európában aratott legnagyobb győzelmét”.

Johnson szerint a nyugati szövetségeseknek kell biztosítaniuk Ukrajna „stratégiai rugalmasságát a túléléshez, s végső soron a győzelemhez”.

Az idő életbevágóan fontos tényező. Minden azon múlik, hogy Kijev gyorsabban tudja megerősíteni védelmét annál, mint hogy Moszkva pótolja támadáshoz szükséges kapacitásait

− fogalmazott a brit miniszterelnök. Boris Johnson szerint ehhez a szövetségeseknek négy pontból álló tervet kell követniük:

1. Az összes szükséges fegyverrel, lőszerrel, hadi eszközzel és képzéssel el kell látniuk az ukrán haderőt.
2. Segíteni kell az ukrán állami intézmények stabilitását, pénzügyi fenntartását. A győzelem érdekében elengedhetetlen, hogy az ukrán kormány béreket fizessen, működjön a szociális infrastruktúra, újjáépítsék a lerombolt létesítményeket.
3. Nagy-Britanniának szövetségeseivel együtt el kell érnie, hogy az ukrán gabona kikerüljön a világpiacra, fel kell oldani az orosz tengeri blokádot.
4. Ameddig ez nem történik meg, addig szárazföldi útvonalakat kell biztosítani az ukrán élelmiszerexportnak, annak érdekében, hogy a háború sújtotta ország gazdasága bevételekhez jusson.

Borítókép: Ukrán katona lőállásban a kelet-ukrajnai Harkivban (Fotó: MTI/EPA/Vaszilij Zlobszkij)