Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Luhanszki szakadár vezető: Luhanszk és Moszkva testvérváros lett · Heger: addig érkezik Oroszországból a kőolaj Szlovákiába, amíg nem lesz teljes értékű alternatívája · A francia külügyminisztérium szerint egy francia önkéntes harcos életét vesztette a harcokban · Az EU Oroszországnak és Fehéroroszországnak szánt támogatást utalna Ukrajnának és Moldovának · Felfüggeszti oroszországi működését a Marriott · Putyin: A Nyugat megpróbálja Oroszországra hárítani a globális élelmezési gondokat · Ukrán kulturális miniszter: Az orosz erők már több, mint 370 műemléket semmisítettek meg.

Leonyid Paszecsnyik: Luhanszk és Moszkva testvérváros lett

Luhanszk és Moszkva testvérváros lett, a kettejük közötti együttműködés új távlatokat nyit – jelentette be pénteken Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert Luhanszki Népköztársaság vezetője Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester látogatása alkalmából.

Luhanszk és Moszkva mostantól hivatalosan testvérváros

– írta Paszecsnyik a Telegram-oldalán. „Együttműködésünk Oroszországgal erősödik és új távlatokat nyit” – tette hozzá.

A szakadár luhanszki terület vezetője közölte, hogy a munkatalálkozón történelmi és alapvető jelentőségű megállapodásokat kötöttek a kereskedelmi-gazdasági, műszaki-tudományos, illetve kulturális szférában, valamint közös nyilatkozatot fogadtak el a testvérvárosi kapcsolatról. Az utóbbi dokumentumot Manolisz Pilavov, a luhanszki városvezetés feje, illetve Szobjanyin írta alá.

Moszkva kész szociális-gazdasági, valamint humanitárius támogatást nyújtani, hogy minél hamarabb begyógyuljanak a háború sebei és javuljon a köztársaság lakosságának helyzete

– húzta alá Paszecsnyik.

A szakadárok vezetője szerint a megbeszélésen a felek kifejezték a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti szándékukat, egyebek között a közlekedés, infrastruktúra, tudomány, technológia, társadalombiztosítás, egészségügy, oktatás, sport, turizmus, környezetvédelem, valamint a család- és gyermekpolitika terén.

Paszecsnyik a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva szólt az ukrajnai hadműveletről is. Kiemelte az Ukrajnának szánt új amerikai katonai segélycsomagot, amely nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) szállítását is magában foglalja. Kijelentette, hogy a „Luhanszki Népköztársaság” fokozott erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy ezt a fegyverrendszert az ukrán hadsereg ne vesse be Luhanszk ellen.

Emlékeztetett Washington azon ígéretére, hogy a HIMARS-rendszert nem fogják bevetni Oroszország területe ellen. 

Ebből következik a logikus kérdés: ebben az esetben hová fognak lőni? A Pentagon ilyen kijelentései kétségtelenül komoly aggályokat vetnek fel. Fokozott erőfeszítéseket kell majd tennünk, hogy Kijev ne használhassa ezt a fegyverrendszert

– hangoztatta. 

Egyben figyelmeztetett, hogy az ukrán kormányerők tömeges, pusztító csapásokra használhatják újonnan kapott fegyvereiket a donyecki és luhanszki területek infrastruktúrája ellen.

Heger: Addig érkezik Oroszországból a kőolaj Szlovákiába, amíg nem lesz teljes értékű alternatívája

Addig fog érkezni Szlovákiába Oroszországból a kőolaj, amíg (annak felváltására) nem lesz teljes értékű alternatívánk – szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő pénteken a kormányhivatal sajtóosztálya által az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott közleményében.

A szlovák kormányfő ezekkel a szavakkal arra reagált, hogy a négypárti szlovák kormánykoalíció legerősebb pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom egyik parlamenti képviselője, Gyimesi György pénteken erőteljes kritikával illette és lemondásra szólította fel a gazdasági minisztert, Richard Sulíkot, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnökét, amiért a tárcavezető nem alkudott ki jobb feltételeket Szlovákia számára az Oroszországgal szembeni kőolajembargó elfogadása előtt.

Gyimesi – aki Hegerrel együtt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Igor Matovic vezette OLaNO listáján szerzett mandátumot – pénteken azt mondta Richard Sulíkról, hogy a tárcavezető lusta dilettáns, akinek nincs keresnivalója a tárca élén, mivel az ő felelőssége, hogy a kőolajembargó feltételei miatt jövőre bezárhatják a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomítót. Gyimesi ezzel arra utalt, hogy a Slovnaft pénteken közölte: az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós embargó jövőre ellehetetleníti az olajfinomító exportját, ami a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja.

Richard Sulík pénteken visszautasította az őt ért vádat és úgy vélekedett, hogy Gyimesi kritikája tulajdonképpen Eduard Heger ellen irányul, tekintve, hogy az uniós szankciókról szóló megállapodást Brüsszelben a kormányfő írta alá.

Pénteki állásfoglalásában erre reagált a pozsonyi kormányhivatal, amely sajtóközleményében leszögezte: Eduard Heger Brüsszelben elérte, hogy Szlovákia nem marad kőolaj nélkül. 

Oroszországból addig érkezik majd a kőolaj, amíg nem lesz teljes értékű alternatívánk

– áll a kormányfő állásfoglalásában.

A szankciók elfogadására a héten Robert Fico korábbi miniszterelnök, a legerősebb szlovák ellenzéki párt az Irány (Smer-SD) elnöke is reagált. Fico kijelentette: Orbán Viktor a győztese az Oroszország elleni szankciókról szóló brüsszeli uniós csúcstalálkozónak, mert ő volt az, nem pedig Eduard Heger, aki Szlovákia számára is elintézte a mentességet a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj további szállítására. A szlovákiai kőolajipar óriásának, a termelését kétharmadrészt külföldön értékesítő Slovnaftnak azonban az olajimportra vonatkozó kivételen túl az export tekintetében is legalábbis 3 éves átmeneti időszakra lett volna szüksége a megegyezésben szereplő 8 hónap helyett az átálláshoz szükséges műszaki megoldások kivitelezésére.

A francia külügyminisztérium szerint egy francia önkéntes harcos életét vesztette

Egy francia állampolgárságú önkéntes harcos életét vesztette Ukrajnában – közölte pénteken a francia külügyi tárca.

Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának

– tudatta a külügyminisztérium.

Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra.

Az Europe1 francia kereskedelmi rádió csütörtökön azt közölte, hogy az első francia harcost megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az északkeleti Harkiv közelében.

A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban

– tudta meg a rádió.

Az ukrajnai háború száz nappal ezelőtt kezdődött. Az orosz támadás  február 24-i kezdte után nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből álló nemzetközi légió létrehozását kezdeményezte az ukrán védelem támogatására.

Az EU Oroszországnak és Fehéroroszországnak szánt támogatást utalna Ukrajnának és Moldovának

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Unió eredetileg Oroszországnak és Fehéroroszországnak szánt 26,2 millió eurót (mintegy tízmilliárd forint) utaljon át az Ukrajnával és Moldovával folytatott együttműködés megerősítésére – közölte az uniós bizottság pénteken.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2021–2027-es régiók közötti együttműködés serkentését célzó Interreg NEXT nevű uniós program részeként eredetileg Oroszországnak és Fehéroroszországnak utalni tervezett támogatást ugyanezen célok megvalósítására juttatja majd az EU Ukrajnának és Moldovának.

Az uniós bizottsági közlemény Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztost idézte, aki azt mondta: Ukrajna és Moldova az EU megbízható partnere, s az EU határozottan elkötelezett a két országgal folytatott hosszú távú együttműködés mellett.

„Az EU külső határának mindkét oldalán élő emberek közötti kapcsolat, valamint az uniós régiók és a helyi érdekelt felek közötti együttműködés erősítése határozott lépést jelent a béke és biztonság előmozdítására a támogatott ukrán és moldovai területeken” – fogalmazott Ferreira.

„Az uniós finanszírozás támogathatja majd az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, megerősíti az ukrán és a moldovai hatóságok intézményi kapacitását, oktatási és kutatási kezdeményezéseket ösztönöz, valamint munkahelyi képzési programokat valósít meg a menekültek számára, illetve segítheti beilleszkedésüket” – tette hozzá az uniós biztos.

Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdetét követően, az EU által elfogadott intézkedésekkel összhangban, az Európai Bizottság márciusban felfüggesztette az Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott, határon átnyúló együttműködési programok, valamint az Interreg balti-tengeri régió programjai keretében folytatott együttműködést.

Felfüggeszti oroszországi működését a Marriott

Felfüggeszti szállodáinak és szolgáltatásainak működtetését a Marriott International Oroszországban – jelentette be a vállalat pénteken.

A Marriott International pénteki bejelentése szerint a teljes körű szolgáltatást nyújtó szállodaüzemeltető az Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország teljes területén felfüggeszti működését.

Az amerikai székhelyű vállalat 25 éve működtetett szállodákat az országban, ám – mint elmondták – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU által Oroszországra mért legújabb szankciók miatt nem tudják tovább fenntartani a szállodák üzemeltetését. A Marriott International még márciusban jelentette be, hogy bezárja moszkvai vállalati irodáját, továbbá leállítja az elkészült szállodák átadását és a folyamatban lévő fejlesztéseket is Oroszországon belül.

Nem a Marriott az első nagyvállalat, amely megszünteti oroszországi működését: az ukrajnai háború február végi kezdete óta mások mellett a McDonald's és a Starbucks is kivonult Oroszországból.

Putyin: A Nyugat megpróbálja Oroszországra hárítani a globális élelmezési gondokat

A Nyugat megpróbálja Oroszországra hárítani a globális élelmiszerpiacon keletkezett gondokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Moszkva.Kreml.Putyin című televíziós műsor vezetőjének, Pavel Zarubinnak pénteken adott interjújában.

A kedvezőtlen helyzet a globális élelmiszerpiacon nem tegnap alakult ki, s nem is Oroszország Donbaszban és Ukrajnában indított különleges katonai műveletének kezdetével. A folyamat még 2020 februárjában indult, a koronavírus-járvány negatív hatásai elleni küzdelemmel

– hangsúlyozta az orosz elnök az interjúban, amelyből előzetesen részleteket közölt a Rosszija–24 hírtelevízió. A teljes interjút vasárnap tűzi műsorára a televízió.

Putyin Szocsiban a Rosszija–1 hírcsatornának is nyilatkozott. Ebben az interjúban az orosz elnök arról beszélt, hogy a nyugati országok számos hibát vétettek, amelyek élelmiszerválsághoz vezettek, most meg keresik, hogy kire lehetne kenni a felelősséget, úgy gondolva, hogy Moszkva a legkézenfekvőbb jelölt erre.

Az orosz elnök kiemelte, hogy az ukrajnai hadművelet nyomán a nyugati államok olyan lépéseket tettek, amelyek csak tovább rontották a helyzetet a műtrágya- és élelmiszerpiacokon.

„Amint a gázárak elkezdtek felfelé kúszni, rögtön megnőtt a műtrágya ára, mert ennek egy része előállításához földgázra van szükség. Minden mindennel összefügg. Amint a műtrágyaárak megemelkedtek, számos vállalkozás többek között az európai országokban is veszteségessé vált és elkezdtek bezárni, mire a műtrágya mennyisége hirtelen csökkent a világpiacon, az árak pedig ennek megfelelően – drámaian – megugrottak, ez pedig teljesen váratlanul ért számos európai politikust” – jelentette ki Putyin.

Mi már előre figyelmeztettünk erre mindenkit, és ennek egyáltalán semmi köze Oroszország Donbaszban folytatott katonai műveletéhez

– szögezte le az orosz elnök.

A helyzet pedig csak súlyosbodni fog, köszönhetően annak, hogy a britek és amerikaiak szankciókat vetettek ki az általunk gyártott műtrágyákra

– tette hozzá.

Putyin szólt arról is, hogy Oroszország hajlandó biztosítani az ellenőrzése alatt álló ukrán kikötőkből a gabonaszállítmányok biztonságos és zavartalan exportját. Az orosz elnök szerint a legjobb megoldás mindemellett a Fehéroroszországon keresztüli szállítás lenne, amelyhez ugyanakkor fel kellene oldani a Minszk ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán gabona potenciális exportmennyiségét húszmillió tonnára becsülik, ez viszont eltörpül a globálisan termelt mennyiségekhez képest. 

Hozzátette, hogy Ukrajna valós exportlehetőségei még alacsonyabbak lehetnek.

Olekszandr Tkacsenko: Az orosz erők már több, mint 370 műemléket semmisítettek meg

Az ukrán kulturális örökség emlékei közül több, mint 370 semmisült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború első száz napja alatt – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető hozzátette, hogy a lerombolt létesítmények csaknem fele különböző felekezetű templom volt. A tárcavezető az ukrán nemzeti örökség tudatos rombolásával vádolta meg Oroszországot. Példaként említette a Szkovoroda-múzeum lebombázását. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században, a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát május elején találta el egy orosz rakéta. 

Maga a múzeum két szántóföld között található. Az ottani infrastruktúra olyan, hogy erősen akarni kellett, hogy eltalálják ezt a kis épületet – fogalmazott a miniszter.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva arról számolt be, hogy a Szeverodonecknél folyó harcokban könnyebb sérüléseket szenvedett a Reuters brit hírügynökség két újságírója, és életét vesztette az autójuk sofőrje, akit a kelet-ukrajnai szakadárok biztosítottak számukra.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról adott hírt, hogy az orosz erők az offenzíva folytatására készülnek a Donyeck megyei Szlovjanszk ellen, ezért ebben az irányban legfeljebb húsz zászlóalj harcászati csoportot összpontosítottak, a Luhanszk megyei Szeverodonecknél pedig részleges harci sikereket értek el. Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője a Telegram üzenetküldő csatornán arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megpróbálták bekeríteni az ukrán csapatokat Szeverodoneck és Liszicsanszk térségében, de az ukrán fegyveres erők megakadályozták két falu, Metyolkine és Bilohorivka elfoglalását.  

Az ukrán Szabadság Rádió helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy Szeverodoneckbe külföldi önkéntesekből álló alakulat érkezett az ukrán erők segítségére. Az „idegenlégióba” a világ számos országából léptek be. Az újságírók beszéltek többek mellett egy Ausztráliából és egy Georgiából érkezett önkéntessel, akik meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a jó oldalon állnak, és segíteni akarnak az ukránoknak 

visszaűzni a megszállókat Oroszországba, bármeddig is tartson.

Borítókép: Éjszakai légicsapásban megrongálódott lakóház a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban 2022. május 31-én (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)