Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

ENSZ-főbiztos: súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupolban · Orosz tábornok: fertőzés terjedt a Donyec-medencében az ukrajnai biolaborok működésével párhuzamosan · Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét · Orosz ENSZ-nagykövet: nem szolgálja Oroszország érdekét Ukrajna lehetséges felvétele az Európai Unióba.

Kijev, 2022. június 16. Volodimir Zelenszki ukrán elnök (b) és Emmanuel Macron francia államfõ a Klaus Iohannis román elnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott kijevi sajtótájékoztató végén, 2022. június 16-án. Draghi, Macron és Scholz együtt utazott az ukrán fõvárosba, hogy az orosz katonai támadás alatt álló országnak nyújtott segítségrõl tárgyaljon. MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin Fotó: Ludovic Marin

ENSZ-főbiztos: súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupolban

Súlyos emberi jogi jogsértéseket követhettek el Mariupol ostroma során az orosz csapatok – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Genfben csütörtökön.

A civil lakosságnak okozott atrocitások kiolthatatlan nyomot fognak hagyni a jövendő nemzedékeknél is

– hangoztatta Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, az ostromra vonatkozó friss jelentést ismertetve.

Az emberi jogi főbiztos szerint eddig 1348 polgári személy, köztük hetven gyerek halálát tudták megerősíteni a városban.

Ezeket a haláleseteket bombázások, harckocsi- és tüzérségi támadások, valamint az utcai harcok során könnyűfegyverek idézték elő

– mondta.

A halottak valós száma ráadásul akár több ezerrel is magasabb lehet

– tette hozzá.

A világszervezet adatai szerint a lakóépületek körülbelül kilencven százaléka megsemmisült vagy károkat szenvedett Mariupolban, ahonnan mintegy 350 ezren menekültek el. Bachelet úgy fogalmazott, hogy a kiterjedt pusztítás és erőszak „a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogi normák súlyos megsértésére enged következtetni".

Február és április vége között Mariupol volt a leghalálosabb hely egész Ukrajnában

– mondta.

A kikötőváros az első települések közé tartozott, amelyeket az orosz haderő bombázni kezdett február 24-én indult hadművelete keretében. A várost végül májusban foglalták el.

Nemzetközi felháborodás kísérte a város egyik szülészeti osztálya, illetve több száz civil menedékéül szolgáló egyik színháza elleni támadásokat. Bachelet az utóbbit a civil szenvedések egyik példájaként említette.

Orosz tábornok: fertőzés terjedt a Donyec-medencében az ukrajnai biolaborok működésével párhuzamosan

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által finanszírozott ukrajnai biológiai projektek elindulásával párhuzamosan fertőzés terjedt a Donyec-medencében a katonák és a lakosság körében

– jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

Jellemző, hogy 2015 óta – az ukrajnai Pentagon-projektek nagyszabású finanszírozásának kezdete óta – számos fertőző megbetegedést regisztráltak a katonák, valamint a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok lakosai körében

– mondta a tábornok.

Idézte a donyecki szakadár entitás egészségügyi minisztériumának jelentését, amely szerint

2016-ban a tularémia (nyúlpestis) előfordulása 2007-hez képest kilenc és félszeresére nőtt, és a megbetegedések szerkezetében is megkülönböztető jegyeket észleltek, beleértve a katonák számának növekedését a betegek között.

Kirillov szerint a NATO vonatkozó iránymutatásaiban (a sugárzási, vegyi, biológiai és nukleáris balesetek értékelésére vonatkozó iránymutatások) a tularémia a kiemelt biológiai anyagok közé tartozik. Ezt a kórokozót, mint mondta, a szövetség svédországi hadgyakorlatán használták, amit 2012-ben hivatalosan is megerősítettek.

Ismét hivatkozott a Merefa városban működő laboratóriumra, amelynek amerikai szakemberei 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biopreparátumok tesztjeit végezték el a 3. számú Harkivi Regionális Klinikai Pszichiátriai Kórház betegein. A tábornok beszámolója szerint a mentális zavarokkal küzdő pácienseket a koruk, immunrendszerük és nemzetiségük figyelembevételével választották ki a kísérletekhez. A betegek megfigyelésének eredménye a tájékoztatás szerint nem került be a kórház adatbázisába, az intézmény munkatársaival titoktartási nyilatkozatot írattak alá.

Kirillov most, az ukrajnai háború alatt az orosz hadsereg által megszerzett iratokra hivatkozva azt állította, hogy a pácienseken, a vonatkozó nemzetközi szabályozás megsértésével, rendkívül aktív neuromodulátorokat próbáltak ki, amelyek egyebek között visszafordíthatatlan károkat okoztak a központi idegrendszerükben.

Az „ügyész álmának” nevezte a Pentagon június 9-én kiadott nyilatkozatát, amelyben az amerikai védelmi tárca elismerte 46 ukrajnai biolaboratórium finanszírozását, és részleteket hozott nyilvánosságra a posztszovjet térségben végzett tevékenységéről, valamint az abban részt vevő személyekről. Az orosz tábornok rámutatott: a Nunn-Lugar fenyegetéscsökkentési együttműködési program egyik bevallott célja volt, hogy „több ezer, biológiai fegyverekre szakosodott volt szovjet tudóst” vonjanak bele. Kirillov a kétségét fogalmazta meg azzal az állítással kapcsolatban, hogy ezt annak kizárása érdekében tették, hogy a szakemberek terroristacsoportokkal lépjenek együttműködésbe.

A tábornok szerint az amerikai magyarázat nem adott választ egy sor kérdésre. Ezek között szerepelt, hogy vajon miért a Pentagon rendelte meg a kutatásokat, és azok tárgya miért nem kapcsolódott az ukrán egészségügy aktuális kérdéseihez. Elmaradt a felelet arra is, hogy miért vettek részt amerikai katonák az ukrajnai biológiai kutatásokban, és azok miért folytak titkosított körülmények között, az ukrán szakemberek korlátozott hozzáférése mellett.

Kirillov rámutatott, hogy nem érkezett felvilágosítás azzal kapcsolatban sem, hogy milyen céllal exportálták Ukrajna területéről a patogén mikroorganizmusok törzseit – biológiai fegyverek potenciális összetevőit – és ukrán állampolgárok biológiai anyagait.

Az orosz szakértő szerint nem világos, hogy miért hallgatta el az Egyesült Államok és Ukrajna a katonai-biológiai területen folyó együttműködését a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) nemzetközi jelentéstételében.

A táborok értetlenségének adott hangot amerikai tisztviselők, köztük Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár arra vonatkozó aggályaival kapcsolatban, hogy az ukrajnai biolaborok kutatási eredményei és a bennük őrzött anyagok orosz szakemberek kezébe kerülhetnek.

Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban

– jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag támogatni fogja.

Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része

– hangoztatta Scholz is.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.

Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is.

Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére

– szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy a nyugati országok tovább növeljék a nyomást Oroszországra, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.

Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak.

Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.

Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte

a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie.

Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Draghi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. 

Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást

– szögezte le.

Macron a Jevropejszka Pravda hírportál szerint a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy országa további hat, Caesar típusú nehéztüzérségi fegyvert ad Ukrajnának. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország már 12 ilyen fegyvert adott át Kijevnek. Ezt a tüzérségi eszközt 155 milliméter kaliberű löveggel szerelték fel, amely képes 40 kilométer távolságból célba találni, és egy perc alatt 6-8 lövedéket lő ki – írta az ukrán hírportál.

Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Orosz ENSZ-nagykövet: nem szolgálja Oroszország érdekét Ukrajna lehetséges felvétele az Európai Unióba

Nem szolgálja Oroszország érdekét Ukrajna lehetséges felvétele az Európai Unióba – jelentette ki csütörtökön Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

Nincs más választásunk, mint felülvizsgálni az alapvető megközelítésmódját annak, hogy miként fogunk viszonyulni ehhez az egyesüléshez. Innentől az a legkevesebb, hogy óvatosnak kell lennünk minden olyan projekttel, amely magában foglalja az EU-t, ideértve a világszervezet porondján is

– mondta Nyebenzja.

Mindez vonatkozik az EU bővítésére is. Az újabb államok, köztük Ukrajna felvétele ebbe a számunkra barátságtalan szövetségbe az új körülmények között többé már nem felel meg az orosz érdekeknek

– tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a kijevi vezetés nyugati sugallatra elzárkózik mindenféle tárgyalástól.

Kijev nyugati urai általi ihlettől vezéreltetve elutasít mindenféle párbeszédet. Ezek nem pusztán szavak

– fogalmazott Nyebenzja.

Szerinte az ukrán hadseregnek átadott nyugati fegyverek civileket gyilkolnak Ukrajna területén. Mint mondta, a szakadárok kezén lévő Donyeck bombázásához olyan kazettás bombákat használtak, amelyek egy sor európai ország jelzéseit viselték.

Brüsszel az Európai Békealapon keresztül, ami már önmagában is szentségtörésnek hangzik, kétmilliárd euró összegben biztosított fegyvert az ukrán hadseregnek és a nacionalistáknak, nem számítva az egyes uniós tagállamok által külön nyújtott katonai segélyeket

– fűzte hozzá az orosz ENSZ-nagykövet.

Nyebenzja felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU továbbra is katonai rendeltetésű eszközökkel látja el Ukrajnát, fittyet hányva a fegyverexport korlátozására vonatkozó saját szabályaira.

Az orosz diplomata leszögezte, hogy Moszkva a továbbiakban olyan országokkal és szervezetekkel fogja fejleszteni kapcsolatait, amelyek önállóak, és nem félnek kiállni saját érdekeikért. Szerinte az Európai Unió már nem tartozik ehhez a körhöz.

Ugyanakkor az EU jövője nem érdektelen számunkra. Arra, hogy az EU jelenlegi vezetése rövidlátó és veszélyes politikát folytat, már több alkalommal is felhívták a figyelmet tekintélyes uniós vezetők, köztük az Európai Bizottság volt elnökei

– tette hozzá.

Borítókép: Volodimir Zelenszki ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő a Klaus Iohannis román elnökkel, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral tartott kijevi sajtótájékoztató végén, 2022. június 16-án. (Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)