Koszovó az év végéig be kívánja adni hivatalosan is az európai uniós csatlakozási kérelmét − jelentette be Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Pristinában. Közölte, hogy a lassú haladás ellenére országának stratégiai célja az európai uniós tagság.
Európa a sorsunk, Európa a jövőnk
− szögezte le Albin Kurti.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió 27 tagországa közül öt − Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország − szerint sem önálló állam Koszovó, ezért az ország európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad.
Eddig csak stabilizációs és társulási megállapodást írta alá Brüsszel és Pristina, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére.
Koszovó európai integrációjának egyik kerékkötője a feszült viszonya Szerbiával. A kapcsolat normalizálása mindkét ország integrációjának a kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek csak töredéke valósult meg ez idáig.
„Véget kell vetni az évek óta tartó feszültségnek”
Szerbiának és Koszovónak mihamarabb megállapodást kell kötnie egymás kölcsönös elismeréséről, és véget kell vetniük a hosszú évek óta tartó feszültségnek
− hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár pénteken a koszovói fővárosban.
A német politikus szerint a párbeszéd az egyetlen járható út a viszony megoldására. „Ma ismét azt kérem, hogy mindkét fél kötelezze el magát a párbeszéd mellett. Mindenkinek közelednie kell a másikhoz, akkor is, ha ez néha nagyon nehéz” − emelte ki Olaf Scholz.
Majd rámutatott: elképzelhetetlen, hogy két olyan ország, amely nem ismeri el kölcsönösen egymást, az Európai Unió tagjává váljék.
A német kancellár pristinai látogatása során kiemelte, az ukrajnai háború még inkább rávilágít arra, milyen fontos a regionális stabilitás, és békére van szükség a Nyugat-Balkánon is.
Az ehhez hasonló időkben a béke és a stabilitás értéke újra kristálytisztává válik, és ez is újabb súlyos indok lehet arra, hogy Szerbia és Koszovó politikai megoldást, fenntartható megoldást találjon arra, hogy hozzájáruljon a térség stabilitásához
− húzta alá.
A nyugat-balkáni országok az európai uniós csatlakozási folyamat különböző szakaszaiban vannak. Szerbia és Montenegró már évekkel ezelőtt megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegró már majdnem le is zárta azokat. Albánia és Észak-Macedónia még a tárgyalások megkezdésére vár, Bosznia-Hercegovina beadta csatlakozási kérelmét.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (b) és Albin Kurti koszovói miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart Pristinában (Fotó: AP/Visar Kryeziu)
