A finn főparancsnok visszaszólt Putyinnak
Az elmúlt napokban jelentősen keményebb hangot ütött meg Oroszország több kelet-európai országgal szemben. Elsősorban Litvánia azon lépésére reagáltak, hogy a balti állam megtiltotta bizonyos orosz áruk szállítását a kalinyingrádi exklávéba. Ha a NATO-tagállamok – köztük Törökország – jóváhagyják Svédország és Finnország jelentkezését, az azt is jelenti, hogy utóbbi állam elhelyezkedéséből adódóan a korábbinál 1300 kilométerrel hosszabb szakaszon lesz egymással határos a védelmi szövetség és Oroszország. Emiatt Moszkva több alkalommal is megfenyegette Helsinkit.
A finn fegyveres erők főparancsnoka a Reutersnek adott interjújában arról beszélt, hogy Finnország évtizedek óta készül egy esetleges orosz támadásra. Finnország katonai felkészültsége sokkal magasabb, mint Svédországé, amely a hidegháború vége óta fokozatosan leszerelte a védelmi kapacitását. Timo Kivinen hangsúlyozta: az országa erős védelmi erőt épített ki, s ha Putyin támadna, komoly ellenállásra kellene számítania. A generális azt is kiemelte, a finnek eltökéltek abban, hogy megvédjék hazájukat. Kivinen szerint az Ukrajnát érő támadáshoz hasonló hadviseléssel az országa meg tud birkózni.
Az 1940-es években Finnország két háborút is viselt keleti szomszédja ellen, amelyek során százezer finn esett áldozatul, és az ország elvesztette területének tíz százalékát. A jelenleg öt és fél milliós nemzet haderejét 280 ezer katona alkotja, de 870 ezer kiképzett tartalékos is bevethető. Ellentétben sok nyugat-európai állammal, a skandináv ország nem törölte el a férfiak kötelező sorkatonai szolgálatát. Tüzérségük Európa egyik legerősebbje, komoly cirkálórakéta-arzenállal rendelkeznek, és jelenleg is folyamatban van négy hadihajó, valamint 64 darab F–35-ös vadászgép megrendelése az Egyesült Államoktól.
Forrás: Reuters
Cigarettahamisításban lett első Belgium
Mára Belgium lett az illegális cigarettakészítés központja Európában – derül ki a KPMG nevű auditvállalat által készített friss felmérésből. A Philip Morris International dohányipari cég rendelésére végzett kutatás egyebek mellett arról számol be, hogy míg 2018-ban „csak” hét illegális dohánykészítő üzemet zártak be a belga hatóságok, tavaly már tizenhetet. Az illegális műhelyek számának drasztikus emelkedése azzal is magyarázható, hogy a korábban Lengyelországban aktív bűnözői csoportok Belgiumba helyezték át főhadiszállásaikat, ugyanis Belgium – földrajzi adottságai miatt – kiváló elosztóközpont: szomszédos az illegális cigaretták két nagy felvevőpiacával, Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Emellett a hollandiai Rotterdam és a belgiumi Antwerpen kikötői is kiveszik a részüket a hamisított dohányáru terítéséből. Egy illegális cigarettagyár felszerelése kínai gyártósorral ugyan nyolcszázezer euróba is kerülhet, ám ez a befektetés már egy konténernyi hamis cigaretta eladásából megtérül.
Egyébként azért éppen Franciaország vált a Belgiumban hamisított cigaretták egyik legnagyobb piacává, mert előbbi országban néhány év alatt duplájára emelkedett a dohánytermékek ára. Belgium déli szomszédjánál a hamisított cigaretták piaci részesedése már a 29 százalékot is elérte. Ennek egyik következménye például az, hogy a francia államkincstár bő hatmilliárd eurós bevételtől esett el 2021-ben. Európai átlagban a hamis cigaretták fogyasztása 3,9 százalékkal nőtt tavaly.
A Philip Morris szerint mindez azt bizonyítja, hogy a dohányáru árának (így az adóinak) a folyamatos növelése egyáltalán nem csökkenti a dohányosok számát, hanem csak a hamis cigaretta gyártásához és kereskedelméhez fűződő bűncselekmények számát növeli. Groteszk módon éppen Belgium az egyik olyan európai ország, ahol a hamisított cigaretták fogyasztása csökkent tavaly, és jelenleg a teljes piacnak mindössze öt százalékát teszi ki.
Forrás: Lalibre.be