A koronavírus omikron variánsának májusban felbukkant szubvariánsa, a BA.5 gyors globális terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „aggodalomra okot adó variáns” minősítéssel illette az új mutációt. A BA.5-öt még előző hónap elején azonosították Dél-Afrikában, azóta azonban a világ számos országában, köztük több európai államban is jelentettek a szubvariáns által okozott megbetegedéseket.
Portugáliában már az új fertőzések nyolcvan százalékáért felelős, s habár Magyarországon még nem észlelték az új változatot, közvetlen szomszédságunkban, Romániában a múlt héten elvégzett elemzések során három esetben azonosították.
− Ez rossz hír, azt reméltük legfeljebb ősszel érkezik − írta Facebook-bejegyzésében Octavian Jurma temesvári orvos, szerinte már csak idő kérdése, hogy a BA.5 mikor válik dominánssá.
Akárcsak az omikron más alváltozatai, a BA.5 sem okoz olyan erős tüneteket, mint például a delta variáns, azonban utóbbinál sokkal gyorsabban terjed, valamint az antitestekkel szemben is ellenállóbb − hívják fel a figyelmet a szakértők. A koronavírus elleni vakcinával beoltottak, valamint a betegségen átesettek esetében az idő múlásával egyre kevesebb antitestet termel a szervezet, ezért a kutatók, orvosok szerint a BA.5 ellen senki sincs teljesen védve. Éppen ezért az esetszámok megugrására kell számítanunk, annak ellenére, hogy a halállal végződő megbetegedések száma ezen alvariáns esetében valószínűleg alacsonyabb lesz, mint az eddigieknél. Ezt a szakértők több indokkal magyarázzák: egyrészt a védőoltások elterjedésének köszönhetően kialakult egyfajta általános immunitás a vírussal szemben,
másrészt az újabb változatok már nem a tüdőt, inkább a felső légutakat támadják, így a betegség lefolyása kevésbé súlyos.
Még nincs vége a járványnak
− A járványnak még koránt sincs vége − hívta fel a figyelmet Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz még május végén. A WHO főigazgatója rámutatott, az országok kormányai azzal, hogy egyre kevesebb figyelmet szentelnek a járvány elleni védekezésnek, egyre kevesebb tesztet végeznek el, nagy veszélybe sodorhatják a társadalmakat.
A főigazgató szavaival ellentétben jelenleg úgy tűnik, tényleg csillapodott a járvány: az elmúlt hét nap átlagát figyelembe véve világszerte mindössze valamivel több mint félmillió új megbetegedést regisztráltak, emellett pedig átlagosan 1697-en vesztették életüket koronavírus-fertőzés következtében. Ugyanakkor számos regionális gócpont is kialakult: Kína fővárosában, Pekingben jelenleg a koronavírus-járvány kitörése óta nem tapasztalt fertőzési hullámtól tartanak, miután egy forgalmas bárban több százan elkapták a vírust. Ennek megfékezésére a hatóságok több millió lakos számára rendeltek el kötelező tesztelést, valamint ezrek kerültek karanténba.
Mindent meg kell tennünk, versenyt futunk az idővel
− fogalmazott a pekingi önkormányzat szóvivője tegnap. Hasonló a helyzet India több városában is, valamint a skót egészségügyi hatóságok is arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkezendő időszakban az esetszámok drasztikus megugrására lehet számítani a Brit-sziget északi területein.
Oltási egyenlőtlenségek
Habár a világ lakosságának több mint hatvanhat százaléka megkapta legalább az első védőoltást, az arányok régióbeli megoszlásából látszik (lásd grafikánkat), hogy a legfejletlenebb országok esetében ez a szám nagyon alacsony. A The New York Times amerikai napilap összesítéséből kiderül,
hogy az alacsony jövedelmű államok lakosainak mindössze tizennyolc százaléka kapta meg az első vakcinát, míg ez az arány a közepes és magas jövedelmű országok esetében több mint nyolcvan százalék.
Az egyenlőtlenségek orvoslására számos kezdeményezés indult, ilyen például a Covax vakcinamegosztási megállapodás, azonban a gyártásbeli késedelmek, exporttilalmak és a tehetősebb államok oltóanyag-felhalmozásának következtében ezek rendre a várt eredmények alatt teljesítettek. A világ országai közül jelenleg a kelet-afrikai Burundi áll a legrosszabbul: itt a lakosság kevesebb mint egy százaléka kapott legalább egy védőoltást.
Újra Kínát gyanúsítják
A WHO múlt héten átfogó vizsgálatot javasolt annak érdekében, hogy kiderítsék a koronavírus eredetét, nem kizárva, hogy a több mint két éve tartó járványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szivároghatott ki. Ez szöges ellentétben áll a világszervezet korábbi kommunikációjával, a pandémia kitörésekor nagyon gyorsan lesöpörték az asztalról ezt a szcenáriót. Korábban Joe Biden amerikai elnök is hasonló vizsgálat megindítását szorgalmazta, Kína ugyanakkor most is tagadja a vádakat.
A laboratóriumi szivárgás teóriája egy politikai célokra gyártott hazugság, melynek semmi köze nincs a tudományhoz
− fogalmazott pénteken Zshao Lidzsian, a kínai külügyminisztérium szóvivője, aki hozzátette, Peking eddig sem zárkózott el a vizsgálatoktól, ezután sem fog, amennyiben azok nem Kína-ellenes erők politikai támadásai.
Borítókép: Pekingben több ezren kerültek karantén alá (Fotó: Reuters/Carlos Garcia Rawlins)
