A két bolgár elemző szerint ez az intézkedés szükségtelen, és csak egy feltételezett, de Orbán Viktor magyar kormányfő állításaival szemben valójában illuzórikus” gazdasági sebezhetőséget takaró „politikai fügefalevélként” szolgál.
A szerzők az intézet egy korábban megjelent elemzésére hivatkozva azt írták, az Adria kőolajvezeték napi négyszázezer hordós kapacitása több mint elég az érintett, tengerparttal nem rendelkező közép-európai országok ellátásának biztosítására. Szerintük a régióbeli finomítók a Barátság olajvezetéken érkező import 2019-ben bekövetkezett, nem tervezett kiesése idején is gyorsan alkalmazkodni tudtak.
Arról is írnak, hogy az embargóról szóló döntés óta az EU-ba áramló orosz nyersolaj mennyisége húsz százalékkal emelkedett.
A bolgár szerzőpáros szerint Kelet-Európa létezhetne orosz olaj nélkül,
az embargó alóli kivétel viszont pont azt jelentené, hogy az orosz olaj visszajön a hátsó ajtón az európai piacra.
Az elemzők hozzáteszik: az embargó alól adott mentesség még komoly fejfájást okozhat az EU-nak, mivel a kivételezett országokban működő finomítókat várhatóan semmi nem tarthatja vissza attól, hogy az orosz olaj elosztóbázisaivá alakuljanak.
Szerintük a horvátországi, omisalji terminál egyszerre ki tudná szolgálni Horvátország, Magyarország, Csehország és Szlovákia igényeit. A szerzők továbbá arról írnak: igenis lehetséges lenne a teljes embargó az orosz olajra. Ehhez először is egy ársapkát kellene bevezetni, hogy az orosz exportőrök ne tudjanak bizonyos ár fölött szállítani olajat. Ezzel szerintük csökkenne a Kreml bevétele a Kínába és Indiába szánt olajexportból. Ezen túlmenően az
EU-nak szigorúan felügyelnie kellene, honnan érkezik a tengeren keresztüli olaj, hogy ne tudják elfedni annak forrását.
Harmadrészt az EU kormányzatainak rá kellene tenniük a kezüket az oroszok által tulajdonolt olajipari eszközökre, hogy ezzel kényszerítsék ki az embargó betartását – olvasható a Mandiner cikkében.