– Nincsenek hivatásos mentők, csak a szomszédos városokból és falvakból jöttek segíteni a mentésben. Én reggel érkeztem, és magam is már negyven holttestet találtam. A többségük fiatal, gyerekek. Van egy kórház, de képtelen megbirkózni a helyzettel. Nincs meg rá a kapacitása – panaszolta sírva a BBC brit közszolgálati csatornának egy földműves az afganisztáni földrengés után.
Bármelyik utcába is lépsz, az emberek szeretteik elvesztését gyászolják. A házak romokban vannak
– számolt be róla egy helyi újságíró is. Szavaik egybecsengenek a tálib tisztségviselők tájékoztatásával, miszerint az országot megrázó természeti csapás legalább ezer életet követelt, és további ezerötszázan sérültek meg – ráadásul félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik majd.
A Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet szerint erős, 6,1 magnitúdójú földrengést jelentettek az Afganisztán keleti részén fekvő Paktika tartományból, melynek epicentruma a Kabultól mintegy 150 kilométerre délre található, szomszédos Hoszt városának közelében, 51 kilométeres mélységben volt.
A földmozgások hajnali fél kettő körül kezdődtek, amikor az emberek már aludtak, így a legtöbbeket a négy fal között, ágyában érte a katasztrófa. Afganisztánban nem ritkák az erős földrengések, de ez az elmúlt húsz év legpusztítóbb katasztrófája lehet. Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt évtizedben több mint hétezren váltak a földmozgások áldozatává. Legutóbb januárban egy 4,9-es és egy 5,3-es magnitúdójú földrengés rázta meg a nyugati országrészt, 22 életet követelve. Mint arra a BBC is emlékeztetett, ennek ellenére a folyamatos fegyveres konfliktusok miatt az ország nem sokat tudott tenni, hogy felkészüljön a különféle természeti csapásokra, a katasztrófavédelmi szervek már a tavalyi tálib hatalomátvétel előtt sem rendelkeztek a megfelelő erőforrásokkal.
Afganisztán új urai tegnap a nemzetközi közösséghez fordultak segítségért, ezt azonban nehezíti, hogy a legtöbb országnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai a tálibokkal, és a segélyszervezetek többsége is kivonult. Az ENSZ és az Európai Unió viszont máris közölték, vizsgálják a támogatás lehetőségeit.
Az Ökumenikus Segélyszervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében szintén arról tájékoztatott, hogy Mazar-i-Sarif-i irodájuk felvette a kapcsolatot az afgán katasztrófavédelemmel, hogyan tudnának segíteni.
Zajlanak az egyeztetések a károk mértékéről, illetve a segítségnyújtás módjáról – írták. A magyar segélyszervezet 2001 óta végez humanitárius és fejlesztési tevékenységet Afganisztánban, melyet a tálib hatalomátvétel idején is csak rövid időre függesztettek fel, majd nem sokkal később újraindítottak.
