Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint az Európai Unió bővítése áll, a vita keretében az Európai Tanács várhatóan tagjelölti státust ad Ukrajnának és Moldovának.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács elnöke csütörtökön kijelentette:
A tagállami vezetők európai uniós tagjelölti státust fognak adni Ukrajnának és Moldovának, egyértelmű jelzést fognak küldeni az európai perspektíváról Grúzia számára, valamint arra törekszenek, hogy a Nyugat-Balkán integrációjának is új lendületet adjanak.
A tanács tagjai megvitatják továbbá az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Külön figyelmet fordítanak a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonságra gyakorolt hatására, és megoldásokat keresnek az Ukrajnában rekedt gabona exportjára.
A tanácskozáson szóba kerülnek az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, a vezetők áttekintik a hatásukat, és megoldást keresnek a megszorító intézkedések elkerülésére.
Megbeszélést folytatnak továbbá a gazdasági helyzetről, a magasra szökött inflációról és a háború miatt, valamint az uniós szankciók hatására megugrott energiaárakról. Emellett Horvátország konvergenciajelentése alapján megvitatják az euró január elsejére tervezett horvátországi bevezetését is.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna tagjelöltségét el kell fogadni, de magának az uniónak is belső reformokat kell végrehajtania, hogy képes legyen megbirkózni a bővítéssel.
A kancellár amellett érvelt, hogy az EU-nak át kellene térnie az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi szavazásra, hogy egyes országok többé ne blokkolhassanak döntéseket olyan kulcsfontosságú területeken, mint a külpolitika.
Véleménye szerint ez akár az uniós alapszerződések módosítása nélkül is megvalósítható, mivel a szerződésekben szerepelnek olyan „átlépési záradékok”, amelyek lehetővé teszik, hogy számos uniós döntés esetében eltekintsenek az egyhangú döntéshozataltól. Scholz hozzátette, hogy a jövőbeli uniós reformoknak a demokrácia és a jogállamiság védelmére kell összpontosítaniuk.
Alexander De Croo belga miniszterelnök az érkezésekor kijelentette: fontos és szimbolikus jelzés Ukrajna tagjelölti státusának megadása, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tagsághoz vezető út még nagyon hosszú.
Egyértelműnek kell lennünk, Ukrajnának jelentős reformokat kell végrehajtania, amelyek sok időt vesznek igénybe
– fogalmazott.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén 2022. június 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Orosz–ukrán háború 
