Texas saját kezébe venné a sorsát

A republikánusok egyik legnagyobb bástyájaként számontartott államban jövőre referendumot tartanának az Egyesült Államoktól való függetlenedésről.

2022. 06. 22. 17:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A texasi republikánusok houstoni kongresszusán nemcsak arról fogadtak el állásfoglalást a hétvégén, hogy illegitimnek tekintik Joe Biden 2020-as megválasztását vagy, hogy „abnormálisnak” tekintik a homoszexualitást, hanem arról is, hogy a délnyugati államban jövőre népszavazást rendeznének az Egyesült Államoktól való elszakadásról. A téma nem most kerül először terítékre, sőt: 

a republikánusok egyik legnagyobb bástyájaként számontartott Texasban szinte már hagyomány, hogy az elszakadáspárti csoportok napirendre tűzik a függetlenedést.

A houstoni kongresszus záródokumentumának Állami szuverenitás címet viselő részében a képviselők úgy fogalmaznak: a texasi alkotmány első cikkelyét figyelembe véve a washingtoni szövetségi kormány megfosztotta a texasiakat a helyi önkormányzás jogától, ezért a szövetségi felhatalmazással rendelkező, a texasi alkotmánnyal szembemenő jogszabályokat „figyelmen kívül kell hagyni, ellenezni kell, vissza kell utasítani és meg kell semmisíteni.” A népszavazást jövő novemberben rendeznék meg, amikor egyébként is általános választásokat tartanak az államban.

Texas egyébként 1836-ban nyilvánította ki Mexikótól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, Texasi Köztársaság néven, majd 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz. Ugyan az amerikai polgárháború során, 1861-ben a konföderációs államokhoz csatlakozva elhagyta az Egyesült Államokat, 1870-ben visszavették az unióba.

Az elszakadáspárti csoportoknak négyévente sikerül elér­niük, hogy a függetlenedés kérdése tematizálja az állam napirendjét; így volt ez 2016-ban, Donald Trump győzelmének évében is, amikor is a konzervatív párt texasi szervezetének egyik bizottsága határozatban lehetővé tette, hogy a helyi republikánusok szavazhassanak az USA elhagyásáról. A voksolásnak ugyanakkor nem lett eredménye, ahogy annak a 2012-es petíciónak sem, amit több mint százezren írtak alá, arra kérve az akkor második elnöki ciklusát kezdő, demokrata párti Barack Obamát, hogy – mivel nem értenek egyet a szövetségi kormány politikájával – engedélyezze „Texas békés kiválását az Egyesült Államokból, és új, saját kormány megalakítását”. 

A Fehér Háznak foglalkoznia kell minden olyan petícióval, amelyet legalább 25 ezer ember támogat aláírásával, Washington azonban az ügyet már akkor is rövidre zárta, mondván: az 1869-es legfelső bírósági döntés értelmében Texasnak nincs joga kiválni az Egyesült Államokból.

Borítókép: A texasi Capitolium épülete Austinban (Forrás: Getty Images/Bill Clark)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.