időjárás 15°C Helga 2022. október 3.
logo

Bizonytalanná vált a svéd- és finnországi kurdok helyzete

Dócza Edith Krisztina
2022.07.19. 17:25
Bizonytalanná vált a svéd- és finnországi kurdok helyzete

Ismét Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának blokkolásával fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan. A török elnök ugyanis úgy látja, hogy bár mindkét országgal sikerült dűlőre jutnia múlt hónapban, az azóta eltelt idő alatt nem történt változás a két észak-európai államban élő kurd szervezetek ügyében, melyeket Ankara terrorizmussal vádol.

Szeretném még egyszer emlékeztetni önöket arra, hogy ha a két ország nem teszi meg a szükséges lépéseket feltételeink teljesítése érdekében, akkor befagyasztjuk a csatlakozási folyamatot

– fogalmazott Erdogan, hangsúlyozva: – Rendkívül egyértelmű álláspontot foglaltunk el a NATO bővítésének folytatásával kapcsolatban.

A török elnök egyúttal óvatosságra intette a NATO-hoz csatlakozni kívánó két ország kormányát, mondván, a török parlamentnek is ratifikálnia kell még a megállapodást. Erdogan szerint különösen Svédország nem mutat jó jeleket. Feltételezések szerint az elnök arra utalhatott, hogy a június végén tartott NATO-csúcstalálkozót megelőzően Stockholm és Ankara abban állapodott meg, hogy a svédek kiadnak a törököknek 73, általuk terroristának tartott személyt, ám erre a mai napig nem kerülhetett sor.

Erdogan a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a szintén kurd vezetésű Népvédelmi Egységek (YPG) támogatása miatt vétózta meg korábban a blokk bővítését. Valószínűleg az sincs ínyére, hogy Svédország befogadta a 2016-os sikertelen törökországi puccskísérlet mögött álló Gülen-mozgalom tagjait, amelynek évfordulója éppen a napokban, július 15-én volt.

Egyes becslések szerint a mintegy 10,3 milliós Svédországban több mint százezer kurd is élhet, az 5,5 milliós Finnországban pedig nagyjából 16 ezerre teszik létszámukat.

Svédország mindig is tüske volt Törökország számára: bírálták az emberi jogi visszaéléseket, és erős kurd diaszpóra él az országban, amelynek egy része szimpatizál a PKK-val

– magyarázta a két vezetés közötti súrlódások okait Paul Levin, a Stockholmi Egyetem Törökországi Tanulmányok Intézetének igazgatója.

A skandináv országokban élő kurdok azonban attól tartanak, ők fizetik meg az árát Ankara szavazatának, és a politika áldozataivá válnak. Egy Svédországban élő török újságíró elmondta, a 2016-os puccskísérlet után menekült el hazájából, februárban azonban arról tájékoztatták a hatóságok, hogy Ankara a kiadását követeli, és bíróság előtt kell megindokolnia, miért van szüksége védelemre Európában. Amineh Kakabaveh iráni kurd származású parlamenti képviselő kiadatását is kérte a török vezetés arra hivatkozva, hogy a politikusnő a PKK tagja, noha Kakabaveh elutasítja a vádat.

Aras Lindh, a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője szkeptikus abban a kérdésben, hogy a svéd kormány valóban eleget tud-e tenni a törökökkel kötött megállapodásnak.

Borítókép: Kurd tüntetők vonulnak fel zászlókkal a svéd főváros, Stockholm utcáin 2019. október 12-én (Fotó: AFP/TT Hírügynökség/Fredrik Sandberg)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.