Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság szerint a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett.
Mai napig alkalmazzák
A Mandiner cikke szerint azonban a Szlovák Földalap (SPF) többek között a Pozsony környéki autópálya-építések kapcsán 2018 óta konkrétan a Benes-dekrétumokra hivatkozva sajátított ki jókora földterületeket. Olyan becslések is vannak, amelyek szerint a rendszerváltás óta akár 50 ezer hektárnyi vagy még több földet is elvehettek – olyanokat, amiket „elfelejtettek” elkobozni 1945-46-ban, utólag pótolták − írja a Mandiner. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy precedens értékű ítélete emellett kimondta,
igenis érvényben vannak a dekrétumok, és a 21. században is magyarokat fosztanak meg tulajdonuktól azon az alapon, hogy magyarok.
A politikai és jogi küzdelem ugyanakkor több fronton is zajlik, ennek egyik fő szószólója pedig Vincze Loránt. A legutóbbi írásbeli kérdésére Didier Reynders uniós biztostól kapta meg a fiókból a sablonválaszt, miszerint „a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata (…) a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.”
Az az érzésem, hogy nem tudnak róla, főleg arról, hogy ezeknek máig tartó joghatásuk van. Amikor elmondjuk, előbb arra gondolnak a partnerek, hogy ez valamiféle érzelmi kötődés a felvidéki magyarok részéről az ügyhöz, de amikor elmondjuk, hogy a máig tartó joghatás azt jelenti, hogy konkrétan földeket koboznak el, illetve korábban elkobzott, de be nem jegyzett földterületeket most írnak át az állam nevére, nagyon meglepődnek a partnerek. Hiszen ez semmilyen módon nem illeszkedhet nemhogy az EU-s keretbe, de egy normál állam működésének jogi kereteibe sem