Brüsszelben nem akarják érteni, mi a probléma a Benes-dektrétumokkal

Didier Reynders uniós biztos meglepődött, amikor megtudta, hogy a dekrétumokat még ma is alkalmazzák Szlovákiában.

Magyar Nemzet
2022. 07. 14. 11:08
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság szerint a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba. Ezt a brüsszeli testület a Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke által március elején küldött írásbeli kérdésére adott múlt heti válaszában írta le, amely a szokásos válaszadási határidőt jóval túllépve érkezett.

Mai napig alkalmazzák

A Mandiner cikke szerint azonban a Szlovák Földalap (SPF) többek között a Pozsony környéki autópálya-építések kapcsán 2018 óta konkrétan a Benes-dekrétumokra hivatkozva sajátított ki jókora földterületeket. Olyan becslések is vannak, amelyek szerint a rendszerváltás óta akár 50 ezer hektárnyi vagy még több földet is elvehettek – olyanokat, amiket „elfelejtettek” elkobozni 1945-46-ban, utólag pótolták − írja a Mandiner. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy precedens értékű ítélete emellett kimondta, 

igenis érvényben vannak a dekrétumok, és a 21. században is magyarokat fosztanak meg tulajdonuktól azon az alapon, hogy magyarok.

A politikai és jogi küzdelem ugyanakkor több fronton is zajlik, ennek egyik fő szószólója pedig Vincze Loránt. A legutóbbi írásbeli kérdésére Didier Reynders uniós biztostól kapta meg a fiókból a sablonválaszt, miszerint „a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. sz. Határozata (…) a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.”

Az az érzésem, hogy nem tudnak róla, főleg arról, hogy ezeknek máig tartó joghatásuk van. Amikor elmondjuk, előbb arra gondolnak a partnerek, hogy ez valamiféle érzelmi kötődés a felvidéki magyarok részéről az ügyhöz, de amikor elmondjuk, hogy a máig tartó joghatás azt jelenti, hogy konkrétan földeket koboznak el, illetve korábban elkobzott, de be nem jegyzett földterületeket most írnak át az állam nevére, nagyon meglepődnek a partnerek. Hiszen ez semmilyen módon nem illeszkedhet nemhogy az EU-s keretbe, de egy normál állam működésének jogi kereteibe sem

− fogalmazott a Mandinernek Vincze Loránt. Az RMDSZ politikusa elmondta: az elmúlt hónapokban próbálja feltárni a konkrét ügyeket, eseteket Washingtontól Brüsszelig, „rámutatva, hogy maguk a szlovák állami hatóságok, elsősorban a Földalap is elismeri azt, hogy az elkobzások megtörténtek, a kormányban erről beszélnek, és tisztában is vannak azzal, hogy ez egy problémás ügy, de Szlovákiában még nem sikerült normatív módon rendezni”.

Brüsszelben nem értik, miről van szó

A Mandiner cikkéből kiderül, Vincze Loránt találkozott Didier Reyndersszel, akivel részletesen beszéltek erről az ügyről, Vincze átadott neki egy összefoglaló anyagot is. 

Nagyon meglepődött – ami érdekes, hiszen két alkalommal is kérdést intéztem hozzá a Benes-dekrétumok kapcsán, amire hivatalosan ő válaszolt, noha el tudom képzelni, hogy el se jutott hozzá mindebből semmi, és valójában csak a nevét adta az asszisztensei válaszához –, nem tudott róla, hogy tényleg Szlovákiában ma is alkalmazzák a Benes-dekrétum magyarokat és németeket érintő rendeletét

– mutatott rá Vincze Loránt.

Az RMDSZ politikusa bízik abban, hogy a találkozónak lesz foganatja: 

Azt mondta a biztos, hogy az átadott anyagok függvényében alaposan tanulmányozni kell, az igazságügyi főigazgatóság illetékeseinek a szlovák hatóságokkal is kapcsolatba kell lépniük – hiszen ez egy nem túl egyszerű, jogtechnikai folyamat

− magyarázta az EP-képviselő.

A kis siker is siker

Vincze Loránt azonban nem csügged, elszántan küzd továbbra is.

Brüsszelben a kisebbségi jogsérelmeket magától ritkán veszi elő bárki, akkor kerülnek felszínre, ha elővesszük, ha gyakran hivatkoznak rájuk, szóval rajtunk múlik. Fejleménynek számít, hogy az ET Kisebbségi Keretegyezményének Szlovákiáról szóló ötödik országjelentése megállapítja, hogy a Benes-dekrétumok alkalmazása diszkriminatív és jogi bizonytalanságot okoz, valamint felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy kezdjenek párbeszédet a magyar közösséggel a megoldásáról

− mutatott rá a politikus. 

Borítókép: Vincze Loránt a strasbourgi Európai Parlamentben (Forrás: Wikipédia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.