Európa vált az extrém hőség globális olvasztótégelyévé

Életbe lépett kedden Nagy-Britannia történetének első vörös riasztása a rendkívüli hőség miatt – 40 Celsius-fokot is mértek a 24 Celsius-fokos júliusi átlaghőmérséklethez szokott szigetországban.

2022. 07. 19. 16:40
London, 2022. július 18. Szolgálatban levõ brit palotaõrt itat egy rendõr a londoni Buckingham-palota kapujában 2022. július 18-án, amikor a brit hatóságok a legmagasabb szintû idõjárási veszélyhelyzetet hirdettek, mivel Anglia déli és középsõ térségeiben a napokban 40 fok körüli hõség várható. Elõször adtak ki négyes szintû, vörös riasztást a rendkívüli hõség miatt Nagy-Britanniában, ahol Cambridge-ben mérték az eddigi rekordmeleget, 38,7 fokot 2019. július 25-én. MTI/AP/Matt Dunham Fotó: Matt Dunham
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A londoni Luton repülőtér hétfőn arra kényszerült, hogy néhány órára felfüggessze a repülőgépek fogadását, miután „a magas felszíni hőmérséklet miatt” megolvadt, s így használhatatlanná vált a kifutópályája – ez csak egyike annak a több tucat történetnek, ami azt jelzi, hogy minden korábbinál nagyobb hőséghullám csapott le az európai kontinensre. Különösen váratlanul érte a kánikula az Egyesült Királyságot, ahol a júliusi átlaghőmérséklet 24 Celsius-fok körül mozog, kedden azonban sorra dőlnek meg a rekordok: a szigetország legerdősebb megyéjében, Surrey-ben a 40 Celsius-fokot is elérte a hőmérő higanyszála, minden eddigi országos rekordot megdöndtve. 

Nem véletlen, hogy hétfőn életbe lépett Nagy-Britannia történetének első vörös riasztása a rendkívüli hőség miatt: többfelé zárva maradtak és távoktatásra álltak át az iskolák vagy rövidítették a tanítási napot, a közlekedés pedig országszerte akadozik. A vasúti közlekedés üzemeltetői arra kérték az embereket, hogy csak a legszükségesebb esetben induljanak útnak, mert a hőség miatt akadozhat az áramellátás, meggörbülhetnek a sínek, ami késésekhez vezethet. Kedden egyes szakaszokon ideiglenesen le is zárták a vonatközlekedést.

A brit sajtó is címoldalon foglalkozik a hőséggel – ahogy a Guardian fogalmaz: a Föld figyelmeztetést küld a minden korábbinál nagyobb hőhullámmal. A hőség a politikát is megmozgatta: Boris Johnson miniszterelnök kedden a kabinet előtt arról beszélt, hogy az extrém meleg is igazolja Nagy-Britannia 2050-re eléri a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy maximum csak annyi klímagázt bocsájtanak ki, amennyit kompenzálni tudnak. 

A klímacélokat egyébként London törvénybe is foglalta – ez volt az egyik utolsó vállalása Theresa May korábbi brit miniszterelnöknek, mielőtt átadta a kormányt utódjának, Boris Johnsonnak, aki hamarosan szintén távozik a miniszterelnöki hivatalából. 

May hagyatékának köszönhetően mindenesetre az Egyesült Királyság lett a világ legfejlettebb államait tömörítő G7-es országok közül az első, amely törvénybe foglalta a nulla szén-dioxid célkitűzést, kérdés azonban, hogy Johnson utódja mennyire tartja majd fontosnak ezt az örökséget. Fiona Harvey környezetvédelmi tudósító ugyanis arra elmékeztet: a konzervatív párt legfelső rétegeiben senki, így egyik lehetséges utód sem annyira elkötelezett a nettó nulla mellett, mint Johnson, aki az egyetlen „zöld bajnok volt a tory-k között”. 

Európa vált az extrém globális hőség olvasztótégelyévé

Az extrém hőség mindenesetre nem csak az Egyesült Királyságot sújtja: több ezer hektárra kiterjedő erdőtüzek tombolnak Európa déli térségein, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban. A The New York Times című amerikai lap szakértőkre hivatkozva azt írta

a tartósan extrém hőség megfelel a tendenciának, miszerint Európában a hőhullámok gyakorisága és intenzitása gyorsabban növekszik, mint a bolygó szinte bármely más részén, beleértve az Egyesült Államok nyugati részét is. 

Az, hogy az öreg kontinens vált a hőhullámok központjává, nem független a globális felmelegedéstől, hiszen az átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint a 19. század végén. A Columbia Egyetemhez tartozó Lamont-Doherty Föld Obszervatórium kutatói szerint ugyanakkor az is egyértelműen megállapítható, hogy az Európát súlytó hőhullámot az a nagy mennyiségű alacsony nyomású levegő okozta, amely napok óta „megragadt” Portugália partjainál. „Az alacsony nyomású zónák hajlamosak levegőt szívni maguk felé. Ebben az esetben az alacsony nyomású zóna folyamatosan vonzza a levegőt Észak-Afrikából maga felé, illetve Európába. Meleg levegőt pumpál észak felé” – magyarázta az amerikai lapnak Kai Kornhuber, a Lamont-Doherty Föld Obszervatórium kutatója.

Spanyolországban mindenesetre az elmúlt hetekben legkevesebb 360 halálesetet tulajdonítottak a hőségnek, miután a 46 Celsius-fokot is meghaladta a hőmérséklet, Portugáliában pedig 659-en haltak meg az elmúlt héten, amikor a hőmérséklet 47 Celsius-fokra emelkedett.

Borítókép: Szolgálatban levő brit palotaőrt itat egy rendőr a londoni Buckingham-palota kapujában 2022. július 18-án, amikor a brit hatóságok a legmagasabb szintű időjárási veszélyhelyzetet hirdettek, mivel Anglia déli és középső térségeiben a napokban 40 fok körüli hőség várható. Először adtak ki négyes szintű, vörös riasztást a rendkívüli hőség miatt Nagy-Britanniában, ahol Cambridge-ben mérték az eddigi rekordmeleget, 38,7 fokot 2019. július 25-én. (Forrás: MTI/AP/Matt Dunham)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.