Afrikában szoros a verseny az Európai Unió és Kína között, egy friss felmérés azonban arra világít rá, hogy a fekete kontinensen egyre jobb partnernek tartják a távol-keleti óriást az EU-nál az afrikai projektek befejezésében. Az Inter Region Economic Network (IREN) kedden közzétett tanulmánya ugyanis arra világít rá, hogy
Kína messze legyőzi az európai országokat az utak, erőművek, vasutak és hidak építését ígérő munkatervek kivitelezésében, míg az EU inkább az olyan puha hatalmi, absztrakt kategóriákban jeleskedik, mint például a klímaváltozás-tudatosságra és az erkölcsi normák követésére való nevelés.
A kenyai székhelyű agytröszt 25 afrikai ország több mint ezer döntéshozójának adott válaszain alapulva arra a következtetésre jutott, hogy Kína az EU-nál sokkal magasabb pontszámot ért el az afrikai kontinens elsődleges szükségeinek kielégítésében, az afrikaiak ugyanis a fizikai infrastruktúrát, a gyors eredményeket és a belpolitikai ügyekbe való be nem avatkozást helyezik előtérbe. „Kína tehát egyre közelebb van ahhoz, hogy megszüntesse lemaradását az EU-hoz képest az Afrikával való kapcsolatának legtöbb vonatkozása tekintetében, beleértve azokat a területeket is, ahol az Európai Unió hagyományosan az élen járt” – áll a német Friedrich Naumann Foundation Global Partnership Hub nevű nem kormányzati szervezet (NGO) megbízásából készített felmérésben.
A kutatásból kiderült továbbá, hogy a felmérés résztvevői a távol-keleti országot magasra értékelik a gyors döntéshozatal miatt: Kína a projektek 75,2 százalékát jóváhagyta, míg az EU-nál ez „csupán” 55,8 százalékos volt.
A szervezett katonai precizitással Kína a gyorsaságáról és megbízhatóságáról ismert
– jegyezték meg a kutatók. Egy a felmérésben közreműködő kutató, Nashon Adero szerint a válaszadók többsége egyebek mellett a projektek időben történő befejezése miatt is magasra értékelték az együttműködést Kínával. A kenyai Taita Taveta Egyetem mérnöki oktatója szerint ugyan a fekete kontinensen mindkét nagyhatalomról feltételezik, hogy beavatkoznak az afrikai partnerek belügyeibe, arányaiban Peking kevésbé hajlamos a nyomásgyakorlásra. A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az afrikai döntéshozók 55,2 százaléka gondolja úgy, hogy Kína eszközként használja a korrupciót, míg 32,5 százalékuk ugyanígy gondolkodik az EU-ról is.
Még mindig vannak ugyanakkor olyan területek is, amelyeken az EU jeleskedik: ilyen például a szállított termékek vagy szolgáltatások minősége, a jó munkakörülmények megteremtése, a helyi munkavállalók foglalkoztatása, a környezetvédelmi előírások betartása és az afrikaiakkal való jobb bánásmód.
A tanulmány azonban arra a megállapításra jutott, hogy Kína nagy léptekkel halad az EU által kínált előnyök legyőzésének irányába, aminek legnyilvánvalóbb jele a magánszektor növekedésének és az Afrikán belüli befektetéseknek, a kereskedelemnek és a gazdaságnak a támogatása.
A kínai Egy övezet, egy út (Belt and Road) kezdeményezés ellensúlyozása érdekében az EU tavaly decemberben jelentette be, hogy egy háromszázmilliárd eurós kerettel próbálja ellensúlyozni Kína befolyásának világszintű növekedését. Az unió fejlesztési programjának legfontosabb célterülete a tavaly elhangzott ígéret szerint Afrika lesz, kérdés azonban, hogy a célkitűzéseket a 27 tagállamot tömörítő blokk mennyire tudja tartani a koronavírus-világjárvány és az orosz–ukrán háború okozta gazdasági és energiaválság közepette.
