Magyarország támogat minden olyan intézkedést, amely elősegíti a Nyugat-Balkán és azon belül is Bosznia-Hercegovina békéjének, stabilitásának és gazdaságának megerősítését – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe, ráadásul Magyarország kelet és dél felől kettős nyomás alatt áll, ebben a helyzetben pedig a legutolsó, ami kellene még nekünk, az egy újabb biztonsági kihívás.
Ezért arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ne feledkezzen el a Nyugat-Balkánról ezen helyzetben sem, hiszen ez súlyos hiba volna, amelynek súlyos biztonsági kockázatok lennének a következményei
– mondta.
Leszögezte: az egész Európai Unió számára kritikus fontosságú a térség stabilitása, aminek egyik kulcsa Bosznia-Hercegovina békéje és nyugalma, így épp ideje lenne felgyorsítani a régió integrációját. – A 24. órában vagyunk, sőt azon is túl egy kicsivel – fogalmazott.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország számára a földrajzi közelség miatt különösen lényeges Bosznia-Hercegovina stabilitása, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely ezt erősíti, és ellenez minden olyan elképzelést, amely tovább destabilizálná az országot és vele együtt a térséget.
Hangsúlyozta: fontos a kölcsönös tiszteletre alapuló folyamatos párbeszéd a nemzetközi közösség és a nyugat-balkáni vezetők között. – Nem gondoljuk, hogy a fenyegetőzés, a belügyekbe való beavatkozás vagy a szankciós politikák sikerre vinnének. Legalábbis az empirikus tapasztalás azt mutatja, hogy a Nyugat-Balkánon ezekkel a politikai eszközökkel nem lehet sikert elérni – jelentette ki. A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország támogatása tettekben is megnyilvánul, hazánk például minden eszközzel segíti az integrációs törekvéseket.
Emellett a kormány hozzájárul, hogy meghosszabbítsák az EU béketámogató misszióját, amelyben 134 magyar katona is szolgál.
Emlékeztetett, hogy Magyarország 35 millió eurós vállalkozásfejlesztési programot indít a Boszniai Szerb Köztársaságban, mivel a gazdaság fejlődése hozzájárul a béke megerősítéséhez.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte, a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal szembeni ellenséges megnyilvánulások hátterében az áll, hogy az illetékes próbálja felgyorsítani az integrációs folyamatot, az ezt ellenzők pedig mindenfajta galád módon próbálják a törekvéseit hátráltatni.
A globális társaságiadó-minimum bevezetésének elutasításával kapcsolatban elmondta, hogy ez nincs összefüggésben más ügyekkel, például a visszatartott közösségi forrásokkal. – Mi nem szoktunk össze nem illő kérdéseket összekeverni – emelte ki. Szijjártó Pétert megkérdezték az Európai Néppártot (EPP) vezető Manfred Weber nyilatkozatáról is, amelynek alapján igazságosan kellene elosztani az EU-ba érkező földgázt. Leszögezte:
a magyar gáztárolók magyar tulajdonban maradnak, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt és magyar gáztárolókban lévő gázt Magyarországon fogjuk felhasználni. Weber javaslata némiképpen a kommunizmusra emlékeztet minket.
Borítókép: Szijjártó Péter és Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője (Fotó: Boros Mátyás)
