Az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően szinte mindenki kapott bizonyos engedményt. Mentesülnek az olyan országok, mint Írország és Málta, amelyek nem kapcsolódnak az uniós gázhálózatokhoz, valamint azok is, amelyek elektromos hálózata nincs szinkronban az európaival, és jelentősen függ a gáztól.
Ideiglenes mentességet kaphatnak azok a tagállamok is, amelyek túlteljesítik a gáztárolók feltöltésére vonatkozó uniós célt, ha a kritikus fontosságú iparágaik túlságosan függenek a földgáztól, illetve abban az esetben, ha a gázfogyasztásuk legalább nyolc százalékkal nőtt tavaly az ötéves átlaghoz képest.
„Az EU egységes és szolidáris. A mai döntés világosan megmutatta, hogy a tagállamok kiállnak minden olyan orosz kísérlettel szemben, amely az energiaellátás fegyverként való felhasználásával az EU megosztására irányul. A gázcsökkentési javaslat rekordidő alatt történő elfogadása kétségtelenül megerősítette közös energiabiztonságunkat. A mostani gázmegtakarítás javítja a felkészültséget. A tél sokkal olcsóbb és könnyebb lesz az uniós polgárok és az ipar számára” – értékelte a megállapodást Jozef Síkela, az EU soros elnökségi posztját betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere.
A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy önkéntessé vált a fogyasztás visszafogása. Ez volt többek között Lengyelország feltétele is.
Nem fogadhatunk el olyan döntéseket, amelyeket az országokra kényszerítenek. Az energiabiztonság nemzeti előjog – figyelmeztetett korábban Anna Moskwa lengyel energiaügyi miniszter.
Azt is elmondta, hogy Lengyelországnak nincs szüksége takarékosságra, mivel gáztárolói tele vannak.
A Reuters két uniós tisztségviselőtől úgy értesült, hogy Magyarország volt az egyetlen, amelyik ellenezte a felvizezett javaslatot.
Az eredeti cikk ITT olvasható.
Borítókép: Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)