Megértéséről biztosította Vlagyimir Putyint az Ukrajna ellen indított katonai fellépés kapcsán Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője az orosz elnökkel folytatott keddi tárgyalásai során, amelyeken Ebrahim Raisi iráni elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő is részt vett.
A háború kemény és nehéz kérdés, és Irán egyáltalán nem örül annak, hogy hétköznapi emberek szenvednek tőle, de Ukrajna esetében, ha nem ön kezdeményez, a másik fél kezdeményezte volna a háborút
– mondta Hamenei. – Ha megnyílik az út a NATO előtt, annak nem lesznek határai, és ha nem állítják meg Ukrajnában, akkor később Kijev ugyanilyen háborút kezdett volna a Krím ürügyén – tette hozzá. Putyin megerősítette a vallási vezető állásfoglalását, miszerint nem volt más választása, mint megtámadni Ukrajnát.
Senki sem támogatja a háborút, és a hétköznapi emberek életének elvesztése nagy tragédia, de a Nyugat viselkedése miatt nem maradt más választásunk, mint így reagálni
– magyarázta. Továbbá kifejtette, hogy egyes európai országok korábban ellenezték Ukrajna NATO-tagságát, de amerikai nyomásra végül beleegyeztek, ami az orosz államfő szerint függetlenségük teljes hiányát mutatja.
Amerikai tisztviselők szerint Irán arra készül, hogy több száz harci drónt szállítson Oroszországnak, ám ezt az állítást egyik ország sem erősítette meg. Jurij Usakov orosz elnökhelyettes úgy nyilatkozott, hogy Putyin nem tárgyalt a kérdésről Irán vezetőivel. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az egész világra komoly fenyegetést jelentene, ha Moszkva az ukránok legyilkolása érdekében elmélyítené a szövetséget Iránnal.
Ugyanakkor Oroszország tanulhat Irántól, hiszen a perzsa állam már sokéves tapasztalattal rendelkezik a szankciók elleni védekezésben, illetve megkerülésükben. Cserébe Moszkva katonai árukat és esetleg nyersanyagokat vagy gabonát kínálhat – Oroszország már most Teherán fő búzaszállítója
– mutatnak rá elemzők a Guardian brit napilap online híroldalán. A Kreml ugyanakkor – mivel az orosz bankok ki vannak zárva a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből – olyan alternatívát dolgoz ki, amelybe az iráni pénzintézeteket is bevonhatják. Az energetikai együttműködés viszont már kényesebb kérdés, ugyanis mindkét ország olaj- és gáztermelő, és az ukrajnai háború kezdete óta erősödött közöttük a verseny, mivel Oroszország az olajexportját egyre inkább Kínába és Indiába irányítja, erőteljesen szűkítve Irán ázsiai lehetőségeit.
A gazdasági dimenziót tekintve a háború jelentősen rontotta Oroszország és Irán kapcsolatát: Moszkva az árupiacokon eszi meg Teherán ebédjét, és még kevesebb erőforrása van az iráni projektekre
– mondta Henry Rome, az Eurasia Group kutatási igazgatóhelyettese. Mindazonáltal Putyin látogatásával egy időben az iráni állami olajtársaság és az orosz Gazprom mintegy negyvenmilliárd dollár értékű szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek értelmében a Gazprom segíti a céget két gázmező és hat olajmező fejlesztésében, valamint részt vesz LNG-projektekben és gázvezetékek építésében.
Vlagyimir Putyin teheráni látogatását egyébként elemzők Joe Biden amerikai elnök szaúd-arábiai vizitjével állítják párhuzamba, annak egyfajta tükörreakciójaként. Putyin hasonló célokból találkozott az iszlám állam vezetőivel, mint Biden a rijádi trónörökössel: a két nagyhatalom közel-keleti szövetségeinek megerősítése érdekében, a két regionális ellenfél – Rijád és Teherán – jóindulatának megszerzésének szándékával.
Borítókép: A legfőbb iráni vezető hivatala által közzétett képen Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője (j) Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadja Teheránban 2022. július 19-én. Putyin iráni és török partnerével a 2011 óta tartó szíriai konfliktusról egyeztet az iráni fővárosban (Fotó: MTI/EPA/A legfőbb iráni vezető hivatala)
