Súlyos energiaválságba sodródott Amerika

A válságot előidéző technikai faktorok mellett a politikai vezetést is komoly felelősség terheli.

Washington, 2022. július 19. Joe Biden amerikai elnök és a felesége, Jill Biden (j) az ukrán elnök feleségét, Olena Zelenszkát (b2) és Okszana Markarova ukrán nagykövetet (b) fogadja a washingtoni Fehér Házban 2022. július 19-én. MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash Fotó: Bonnie Cash

Pedig a számadatok szerint masszív, az európai energiaválsághoz hasonló horderejű helyzettel kell szembenéznie a jelenlegi, Joe Biden amerikai elnök vezette washingtoni adminisztrációnak. A kibontakozó helyzet kapcsán adott egyelőre bénultnak mondható szövetségi válasz elsősorban annak köszönhető, hogy az USA energetikai válsága más eredőjű, mint az európai, azonban hatása gyakorlatilag azzal megegyező.

Adódik a kérdés: hogyan alakulhatott ki az Egyesült Államokban is ki egy, az európaihoz hasonló válság, ha az orosz földgázimport nem szerepel az amerikai energetika egyenletében?

A kialakult helyzet egyrészt magával a kitermelési technológiával magyarázható. Mint ismert, az amerikai földgázkitermelés egy jó része a kőolajkitermelés melléktermékeként jelenik meg a nyersanyagpiacon, azonban számos államban, például Texasban, Észak-Dakotában és Coloradóban, ahol ezen eljárás alapján zajlik a kitermelés, a koronavírus okozta összeomlás miatt még nem állt helyre a kőolajkitermelés szokásos szintje (1987 óta nem volt olyan alacsony az ország stratégiai kőolajtartaléka, mint idén), ezáltal a földgázmezők kapacitálása is alacsonyabb mértékű.

A válságot előidéző technikai faktorok mellett a politikai vezetést is komoly felelősség terheli.

Amíg a Demokrata Pártban, valamint az elnöki kabinetben is olyan hangadónak számító politikusok adnak Bidennek tanácsot, akik még egy ilyen horderejű krízis kapcsán is a zöldpolitika minél szélesebb körű bevezetését erőltetik – amelyek egyébként jelentősen lassítják az olyan döntések elfogadását, mint egyes szénbányák ideiglenes újranyitását –, addig, úgy tűnik, maga az elnök sem hajlandó az amerikai, áttételesen pedig a világgazdaság megsegítése érdekében az Oroszországgal szemben képviselt elvi álláspontját megváltoztatni.

A Kontra emlékeztet rá, hogy a madridi NATO-csúcson Biden egy újságírói kérdésre, miszerint a jelenlegi energiaválság tudatában meddig számíthat Ukrajna az Egyesült Államok védelmére, azt válaszolta: – Ameddig csak szükség van rá, hogy elérjük, hogy Oroszország ne tudja bekebelezni Ukrajnát.

Magyarán: a háborúból fakadó gazdasági és energetikai válságot a saját és a világ állampolgáraival megfizető elnök minden körülmény ellenére úgy véli, nincs ok a jelenlegi politikai irányvonalak finomhangolására, így sem az inflációs adatok egekbe szökése, valamint az amerikai benzin- és gázár drasztikus emelkedése nem igényel korrekciót.

Az amerikai állapotokat látva talán most először beszélhetünk arról, hogy Európa Washingtonhoz képest – legalább a szavak szintjén, de – egy fél lépéssel előrébb tart a politikai kijózanodás felé vezető rögös úton.

A teljes, eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Joe Biden (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Bonnie Cash)