A csatlakozási tárgyalások megindításához a kezdő lökést a Bulgária és Észak-Macedónia barátságról, jószomszédságról és együttműködésről szóló szerződésének 12. cikkéhez kapcsolódó „történelmi” megállapodás adta, amelyet vasárnap írtak alá a felek, miután a bolgár parlament elfogadta Franciaország javaslatait a nézeteltérések rendezésére. Ezzel feloldódott Bulgária vétója.
A csatlakozási tárgyalások megkezdését korábban Görögország blokkolta éveken keresztül. Athén azt kifogásolta, hogy az akkor még Macedónia névre keresztelt ország a kulturális örökségét követeli az ókori Macedón Királyságra és annak császárára, Nagy Sándorra utaló nevével. Hosszas viták után Szkopje 2019-ben Észak-Macedóniára változtatta országa nevét.
Mindezek után, 2020-tól Szkopje egyik legrégebbi támogatója, Szófia kezdte blokkolni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mondván, Szkopje megszegte a 2017-es együttműködésről szóló szerződést, amikor nem fektetett kellő erőfeszítést a közös nyelvi és történelmi nézeteltérések megoldásába. A Bolgár Tudományos Akadémia korábban úgy fogalmazott, hogy a macedón nyelv csak a bolgár egy nyelvjárása, bolgár tisztviselők pedig úgy vélekedtek, hogy nincs is macedón identitás, a macedónok bolgárok, akik nincsenek tisztában identitásukkal. – Valóban 1945-ben kodifikáltuk a macedón nyelvet, de ez egy önálló nyelv. Közel áll ugyan a bolgárhoz, de nem az és sohasem volt az – fogalmazott Sztevo Pendarovszki észak-macedón államfő.
A francia javaslat – és így a vasárnap aláírt egyezmény – tehát ezeket a nézeteltéréseket simíthatta el.
Szkopjének alkotmányos kisebbségnek kell nyilvánítania a területén élő bolgárokat, a Bulgáriára vonatkozó negatív tankönyvi hivatkozásokat meg kell változtatnia, a Bulgária elleni gyűlöletbeszédet a büntetőtörvénykönyv részévé kell tennie, illetve végre kell hajtani a 2017-es együttműködésről szóló megállapodást is. Mindezekért cserébe Bulgária engedi, hogy megkezdődjenek az uniós csatlakozási tárgyalások, de a macedón nyelvet továbbra sem ismeri el önállónak.
