Egyre nagyobb nyomás nehezül az Egyesült Államok kormányára, hogy felvegye Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára. A héten a szenátus fogadott el erre vonatkozóan egy kétpárti, nem kötelező érvényű javaslatot, valamint a képviselőház is hasonlóra készül, amennyiben a kormány nem tesz eleget a szenátusi indítványnak.
Amennyiben Washington így döntene, az komoly következményekkel járna Oroszország, valamint a vele üzletelő partnerek számára. Amint egy állam felkerül a listára, úgy kemény szankciók lépnek életbe vele szemben. Többek közt kitiltják az adott országot a fegyverkereskedelemből, megtiltják a gazdasági segítségnyújtást, valamint pénzügyi, jogi és kereskedelmi szigorításokat is bevezetnek.
Ezek tulajdonképpen teljesen ellehetetlenítik, hogy egy vállalat a terrorizmust támogató országgal üzleteljen vagy területén leányvállalatokat működtessen.
Jelenleg a listán Észak-Korea, Irán, Kuba és Szíria szerepel, melléjük csatlakozhat Oroszország, amennyiben a Biden-adminisztráció enged a nyomásnak.
Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Washington kitart eddigi álláspontja mellett, és Oroszországot nem teszik fel a listára.
A Moszkva ellen eddig bevezetett szankciók ugyanolyan hatást váltanak ki, mintha terrorizmust támogató államnak nyilvánítanánk Oroszországot
– mutatott rá Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Hozzátette: egy ilyen döntés meghozatalánál fontos figyelembe venni minden következményt, ezzel pedig valószínűleg az utolsó diplomáciai szálat is elvágnák Moszkva és Washington között. Blinken éppen a héten tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel telefonon, ez volt az első egyeztetés a két diplomáciai vezető között a háború kitörése óta.
A Fehér Ház hezitálásában valószínűleg közrejátszik még egy fontos tényező:
fogolycserével szeretnék kiszabadítani az Oroszországban raboskodó amerikai sztárkosárlabdázó Brittney Grinert, valamint a volt tengerészgyalogos Paul Whelant.
Washington állítólag nem is akárkit ajánlott fel két állampolgáráért. A hírek szerint a hírhedt fegyverkereskedőre, Viktor Boutra cserélnék őket. A halál kereskedője névvel illetett orosz többek közt az al-Kaidának, a Talibánnak, valamint a ruandai felkelőknek is szállított fegyvereket, mielőtt 2011-ben huszonöt év börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban. Blinken és Lavrov mostani egyeztetésének fő indoka is a fogolycsere nyélbe ütése volt.
Emellett vannak még olyan területek, ahol az ukrajnai háború ellenére is szükséges az együttműködés Washington és Moszkva közt. Ilyenek például az iráni atomegyezményről szóló tárgyalások, amelyek az utóbbi időszakban amúgy sem haladnak túl jól.
Ez a minősítés egyáltalán nem praktikus olyan államok esetében, amelyekkel az Egyesült Államoknak sokrétű kapcsolatai vannak
– mutatott rá Brian Finucane az International Crisis Group nem kormányzati szervezet tanácsadója.
A szenátus által elfogadott javaslat egyébként nem csak az ukrajnai háborút említi indokként. A képviselők a csecsen háború, a szíriai polgárháborúban történő szerepvállalás, valamint a orosz–grúz konfliktus miatt szeretnék, hogy Oroszország felkerüljön a listára. – Putyin egy terroristaállamot vezet – magyarázta Lindsey Graham, a javaslatot támogató dél-karolinai republikánus szenátor.
A képviselőházban már a külügyminisztérium megkerülésével is próbálkoznak. Csütörtökön benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely terrorizmust támogató állammá nyilvánítaná Oroszországot.
Amennyiben ez átmegy a törvényhozás mindkét házán, Joe Biden elnök pedig alá is írja azt, úgy a külügyminisztérium jóváhagyása nélkül kerülhet fel a listára Moszkva.
Egy biztos, a nyomás egyre csak fokozódik a kormányon. Pénteken rakétacsapás ért egy börtönt a donyecki szakadár régióban, ahol ukrán hadifoglyokat tartanak fogva, közülük negyvenen életüket vesztették, hetvenöten pedig megsérültek. Az orosz közlés szerint a támadást az ukránok hajtották végre, mégpedig az amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetővel. Igor Konasenkov orosz védelmi minisztériumi szóvivő szerint azért lőttek a börtönre, mivel így akarnak ráijeszteni az egyre nagyobb számban magukat megadó ukrán katonákra. Kijev ezzel szemben Moszkvát tartja felelősnek a rakétacsapásért. – Az orosz megszállók ezúttal is csak bűnös céljaikat követték – azaz hogy Ukrajnát háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják meg – áll az ukrán vezérkar pénteki közleményében. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az eset miatt arra kérte nemzetközi szövetségeseit, hogy határozottan ítéljék el a nemzetközi humanitárius jognak e fajta brutális megsértését, és bélyegezzék terroristaállamnak Oroszországot.
Borítókép: Videófelvételről készített kép a donyecki szakadár területen fekvő Olenivka börtönéről 2022. július 29-én (Fotó: MTI/AP)
Orosz–ukrán háború
