Több európai állam is visszaállítaná a sorkatonaságot

Oroszország ukrajnai agressziója miatt egyre több európai állam fontolgatja a sorkötelezettség újbóli bevezetését. Elsősorban a közvetlen orosz fenyegetettségnek kitett országokról van szó, azonban számos nyugat-európai államban is felmerült a kötelező katonai szolgálat visszaállítása.

Válasz az orosz fenyegetettségre

Az új geopolitikai helyzet nagyszámú bevetésre alkalmas és az ország védelmében részt venni képes embertömeget követel meg

– fogalmazott egy interjúban korábban Egils Levits lett államfő. A hadsereg főparancsnoka leszögezte, Oroszország fenyegetése elengedhetetlenné teszi, hogy visszavezessék a sorkatonaságot a balti országban.

Lettország egyike azon államoknak, amelyek Moszkva ukrajnai agressziójának következtében fontolóra vették a sorkötelezettség visszaállítását. Sőt, Riga olyannyira komolyan gondolja, hogy a védelmi minisztérium július elején már be is nyújtott egy törvényjavaslatot, amely a 18 és 27 év közötti férfiak számára tizenegy hónapos kötelező katonai szolgálatot írna elő. 

Habár az előterjesztésnek még át kell mennie a parlamenten, valamint az elnöknek is rá kell bólintania, szinte biztosra vehető, hogy Lettországban jövőre már kötelező sorkatonaság lesz érvényben.

Balti állam révén ez egyáltalán nem szokatlan: Észtországban soha nem törölték el a gyakorlatot, Litvániában pedig a Krím félsziget orosz annexióját követően állították vissza részlegesen. Mi több, idén januárban, a háború kirobbanását megelőzően a védelmi minisztérium az általános sorkötelezettség bevezetésére irányuló kezdeményezést indított. 

Szintén a krími válságot követően, 2016-ban Norvégia is úgy döntött, hogy visszaállítja a sorkötelezettséget, azonban a skandináv országban már ennél is tovább mentek: a nők számára is kötelezővé tették a katonai szolgálatot.

Hasonlóan tett 2018-ban Svédország is, Finnországban pedig soha nem is vonták vissza a sorkatonaságot.

Bukaresttől Hágáig

A fent felsorolt államokban egyvalami közös: történelmükből kifolyólag Oroszországra mindig fenyegetésként tekintettek, ezáltal pedig az ilyen jellegű kezdeményezések nagyobb társadalmi támogatottságot kapnak, mint azokban az államokban, amelyek nincsenek kitéve közvetlen fenyegetettségnek. Az ukrajnai háború azonban több európai országban is változást hozott, ami a sorkatonaság visszaállítását illeti.

Áprilisban a holland védelmi minisztérium tanulmányozni kezdte, hogyan lehetne az országban a skandináv gyakorlathoz hasonló mintára bevezetni a sorkötelezettséget. 

Erre azért lenne szükség, mivel jelenleg a hadsereg pozícióinak közel negyede nincs betöltve. Varsó májusban döntött úgy, hogy újfajta, önkéntességen alapuló katonai szolgálatot vezet be. Emellett még két lehetőségük van a haza védelmére vállalkozó lengyeleknek: elmehetnek hivatásos katonának vagy jelentkezhetnek a 2017-ben ukrán mintára létrehozott területvédelmi erőkhöz. Az ukrajnai háború szempontjából nagyon erőteljes oroszellenes álláspontot képviselő lengyel kormánynak nem titkolt célja, hogy hadseregének méretét megduplázza az elkövetkező időszakban, emellett pedig védelmi kiadásaikat is eddig nem látott szintre emelnék.

Az elmúlt hónapokban Németországban is felerősödtek azok a hangok, amelyek a sorkatonaság visszaállítását követelik. 

A sorkötelezettség újbóli bevezetése jó hatással lenne a társadalomra

– nyilatkozta még márciusban Carsten Linnemann, az ellenzéki CDU párt helyettes vezetője. A kormányon lévő szociáldemokraták egyik képviselője, Wolfgang Hellmich pedig társadalmi vitát sürgetett a kérdésben. A román védelmi minisztérium júliusban állt elő egy javaslattal, amelynek értelmében 

a külföldön élő állampolgároknak az országot ért támadás esetén kötelességük lenne tizenöt napon belül hazautazni és katonai szolgálatot teljesíteni.

 Romániában egyébként 2007-ben függesztették fel a sorkötelezettség, azonban pár évvel ezelőtt, 2015-ben – szintén Oroszország krími agressziója miatt – egyes képviselők vissza akarták hozni a gyakorlatot, azonban ezt a törvényhozás nagyobbik része és a társadalom is egyaránt elutasította.

A fentiekkel szemben több olyan állam is van, amely egyértelműen elhatárolódott a gondolattól, ilyen például Portugália, Spanyolország, Olaszország vagy éppen Belgium. Egy idei felmérés szerint a belgák 60 százaléka még akkor sem ragadna fegyvert, ha országát megtámadnák. Ugyanakkor vannak olyan európai országok is, ahol meg sem szüntették a gyakorlatot. Ide tartozik a már említett Finnországon és Észtországon kívül Svájc, Ciprus, Dánia, Ausztria, valamint Görögország is.

Borítókép: Finn és amerikai katonák gyakorlatoznak (Fotó: Twitter)