Visszafordulna az atomerőműveihez Berlin az energiaválság miatt

Keresztbe tehet a német kormány zöldátmenetről szóló terveinek az orosz–ukrán háború miatt kialakult, Európát sújtó energiaválság. Berlin ugyanis még arra is hajlandó lenne jelenleg, hogy meghosszabbítsa a még működő atomerőműveinek élettartamát. Az ötlet azonban komoly vitákat gerjeszt a kormánykoalíció tagjai közt.

2022. 07. 24. 6:50
A grohndei atomerőmű hűtőtornyai az észak-németországi Emmerthalban 2021. december 30-án, egy nappal a leállításának kezdete előtt (Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A német kormány fontolóra veszi, hogy elhalassza az ország három megmaradt atomerőművének bezárását – erről beszélt a minap Olaf Scholz kancellár. A kormány eddigi lépéseivel ellentétes terv hátterében az áll, hogy Berlin attól tart, gázhiány léphet fel az országban a télen, ha Moszkva teljesen elzárja a csapokat az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken. 

A gazdasági miniszter a legrosszabb forgatókönyveket vizsgálja. Várjuk meg az eredményeit

– tette hozzá a szociáldemokrata kancellár. A zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck most egy új stressztesztet rendelt el Németország energetikai infrastruktúrájára vonatkozóan, miután egy korábbi értékeléssel arra a következtetésre jutott, hogy az ország energiaellátása nem kerül veszélybe a télen, ezért nem lesz szükség az atomerőművekre.

– Újból számításokat végzünk, és ezt követően a puszta tények alapján döntünk a kérdésben – nyilatkozta a kormány szóvivője azzal kapcsolatban, mi lesz az ország még működő atomerőműveinek sorsa. 

A visszatérés az atomenergiához óriási fordulatot jelentene a német politikában, ugyanis a korábbi Merkel-kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár.

A mostani kormánykoalíció pedig az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként az idei év végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi – részletezte korábban lapunk. A három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe, ezek tehát közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal több millió német háztartást.

A szociáldemokratákból (SPD), a liberálisokból (FDP) és a Zöldekből álló kormánykoalícióban ugyanakkor nem mindenki lelkesedik azért az ötletért, hogy az orosz gáz egyik alternatívája legyen az atomenergia. 

Nem gondolom, hogy az atomenergia lenne a megoldás

– jelentette ki Annalena Baerbock. A zöldpárti külügyminiszter a kancellár szavaival ellentétben semmi okát nem látja annak, hogy meghosszabbítsák az utolsó három németországi atomerőmű működését. A politikus úgy véli, hogy az atomenergia év végéig tartó végleges kivezetése a helyes lépés a jelenleg ismert tények alapján és tekintettel arra, hogy mi a kormánykoalíció feladata.

Másképp vélekedik azonban Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke, aki szerint korábbi energetikai intézkedéseknek kell újra napirendre kerülniük, ha gázhiány lépne fel a télen. A Zöldek tehát még akár áldásukat is adhatják az atomenergiára. Jens Spahn, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szerint az egyik megoldás az ügyben egy nemzeti kompromisszum lehet, amely több különböző témát is magába foglalhat.

Ha a Zöldek beleegyeznek a nukleáris energia felhasználásának meghosszabbításába, a liberális FDP talán nem tiltakozik tovább az ellen, hogy sebességhatárt vezessenek be az autópályákon

– ismertette a politikus, aki szerint inkább a Zöldeken múlik egy ilyen megállapodás. 

Az ökopártiak már régóta szorgalmazzák a sebességkorlátozás bevezetését a környezetvédelem miatt, a kérdés azonban az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt most még aktuálisabb. Lapunk beszámolt róla, hogy a Trend-Tacho közvélemény-kutató felmérése szerint a németek a megemelkedett üzemanyagárak miatt már most is kevésbé nyomják a gázt, vagyis a szokásosnál lassabban közlekednek. 

Az FDP ugyanakkor még most sem akar hallani a sebesség korlátozásáról.

– A sebességkorlátozásnak nincs jelentős hatása a gáz megtakarítására nézve, így ez a vita elvonja a figyelmet a valódi problémáról – tudatta véleményét az FDP alelnöke, Wolfgang Kubicki.

Borítókép: A grohndei atomerőmű hűtőtornyai az észak-németországi Emmerthalban 2021. december 30-án, egy nappal a leállításának kezdete előtt (Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.