Alapjogokért Központ: Változás nélkül a szakadék felé tart az Európai Unió

A szervezet szerint Brüsszel a politikai agendájának végrehajtására használja a válságszituációkat.

Alapjogokért Központ workshop 20220831 Budapes tFotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATEQ

 – Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy ezt a kérdést eltolja addig, amíg az ő kompetenciája tart, nevezetesen az, hogy  az állam- és kormányfők asztalára letegye az ő Magyarországgal szembeni tüntetési javaslatát – hangsúlyozta Kovács Attila. Az európai uniós kutatási igazgató kitért rá, a lengyel kormány és az emberek tudnának mesélni arról, hogy az EB jégre vitte őket is a helyreállítási alappal kapcsolatban. 

Az Alapjogokért Központ eseményén ezután Kovács Attila arról is beszélt, 

a brüsszeli bürokrácia a válságszituációkat mindig arra használja, hogy csendben végigvigyék az ő politikai jogalkotási agendájukat. 

Példaként említette, hogy a koronavírus-válság idején új migrációs csomagot fogadott el a bizottság, és új demokráciacsomagot tett le az asztalra, ami arról szólna, hogy a tagállami választási kampányokba, a reklámköltésekbe beleszólna Brüsszel.

Kifejtette, hogy most, amikor geopolitikai és abból fakadóan energetikai válsággal nézünk szembe, Brüsszel azon dolgozik, hogy a tagállami vétót  – amely gyakorlatilag a kisebb államoknak a beleszólási lehetőségét az uniós politikába érdemben megtestesíti  – eltöröljék. Kovács Attila megemlítette, hogy Olaf Scholz német kancellár éppen azt szorgalmazta hétfőn Prágában, hogy fokozatosan át kell térni a többségi döntéshozatalra.

Németországon múlik, hogy lesz-e érdemi változás Európában vagy sem

– válaszolta Kovács István a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a tavaly bekövetkezett német kormányváltás és Angela Merkel korábbi kancellár távozása óta továbbra is Németország határozza-e meg az uniós irányvonalakat. A stratégiai igazgató hangsúlyozta: az EU most is a német kancellárra figyel, az Európai Bizottság elnöke német és az Európai Parlament meghatározó szereplői is a német álláspontot tükrözik.

– Ott egy kész gázvezeték, amelyben van gáz, Németországban és egész Európában pedig gázhiány van, de nem az a megoldás, hogy kinyitjuk a vezetéket, hanem, hogy megfagynak az embereink. Ennek a végén csak a szakadék van – mondta Kovács István, aki szerint 

egyértelmű váltást jelentene az EU életében, ha a németek meglépnék, hogy megnyitják az Északi Áramlat 2-t.

Kovács Attila ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, van mozgolódás Olaf Scholz pártja, a szociáldemokraták (SPD) körében, akiknek meghatározó tagjai nemrég felhívást intéztek a kancellárhoz arról, hogy békére, fegyvernyugvásra van szükség az ukrajnai háborút illetően, és az utóbbi hat hónap őrületét hátra kell hagyni. 

Kovács Attila kitért arra is, Olaszországban hamarosan választások lesznek,  ám nem valószínű, hogy ezután Olaszország lenne Európa vezető ereje – ahol a jobboldalnak van sansza a győzelemre. Hozzátette: Franciaországban sem lát esélyest arra, hogy átvegye Németország szerepét, hiszen az elnökválasztáson ugyan újra nyert Emmanuel Macron, de aztán kisebbségbe szorult a szenátusban.  

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, a szervezet európai uniós kutatási igazgatója (Fotó: Bach Máté )