– Megszegte az Európai Bizottság a lengyel helyreállítási tervre vonatkozó megállapodást, politikai ügyként kezeli a témát – jelentette ki hétfőn a lengyel elnök. Andrzej Duda a Radio Zet lengyel kereskedelmi csatornának adott interjújában arról is kérdezték, Lengyelországnak kifizetik-e a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét. Duda erre úgy felelt: – Ez egy politikai probléma, és ma ez politikai játszma kérdése. A távirati iroda által is szemlézett beszélgetésben a lengyel államfő felidézte: a helyreállítási eszközök folyósításának egyik feltételéről, a lengyel legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara átalakításáról saját maga tárgyalt Brüsszelben. Aláhúzta:
Mint látszik, mindazon tárgyalások ellenére a megállapodásainkat megszegték.
Eltérő értelmezések
A bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa ugyan még júniusban hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, Varsó mindeddig egyetlen eurócentet sem látott a hatalmas összegből, Brüsszel szerint ugyanis a lengyel kormány még mindig nem teljesítette az összeg folyósításának előfeltételéül szabott célokat és úgynevezett mérföldköveket.
A baj csak az, hogy Brüsszel és Varsó eltérően értelmezi a mérföldkövek teljesülését.
Lapunk is írt róla: az uniós végrehajtó testület még július elején egyértelművé tette, hogy a helyreállítási alap első részletét csak a lengyel bírói fegyelmi rendszert érintő módosítások végrehajtása után hajlandók folyósítani. Varsó azonban azzal érvel, hogy a Brüsszel által előzetesen elvárt módosításoknak a lengyel kormány eleget tett, hiszen július 15-én hatályba lépett Lengyelországban az Andrzej Duda által előterjesztett, a varsói parlament által június elején elfogadott törvény, melynek értelmében megszűnt az EU által kifogásolt legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara, és megkezdte munkáját az új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamara.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök ugyan nemrég ezt fontos lépésnek nevezte, ugyanakkor több előírást hiányolt, köztük azt, hogy egy bíró nem kérdőjelezheti meg egy másik bíró státusát anélkül, hogy ezért felelősségre ne vonnák.
A konfliktus politikai irányultságát támasztja alá, hogy az Európai Parlament egyáltalán nem támogatja a lengyel helyreállítási terv elfogadását, sőt: a strasbourgi székhelyű testület egy júniusi állásfoglalásában a bizottságot is bírálta, mondván, nem elégségesek a végrehajtó testület által Varsóval szemben támasztott mérföldkövek, hiszen az uniós értékekkel való összhang előfeltétele a helyreállítási források elérésének.
Bírói csoportok élezik a politikai játszmát
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy vasárnapi sajtóértesülések szerint négy, európai bírókat tömörítő szervezet eljárást kezdeményezett az Európai Tanács ellen, mivel a szakértők szerint Brüsszel úgy hagyta jóvá a lengyel helyreállítási programot, hogy közben még sok a megoldatlan kérdés a lengyelországi jogállamisággal kapcsolatban. A brüsszeli Politico szerint a bírói csoportok azzal érvelnek, hogy a tanács úgy mondott igent a varsói kormány pandémia utáni helyreállítási programjára, hogy nem vette figyelembe az Európai Bíróság korábbi ítéleteit, ezzel kárt okozott a lengyel bíróknak és az európai jogrendszernek. Korábban egyébként több uniós biztos is tiltakozott a döntés ellen, érvelésük szerint ugyanis a mérföldkövek nem voltak elég szilárdak, míg a terv jóváhagyása rossz jelzést küldött Varsónak azelőtt, hogy eleget tett volna a bíróság döntéseinek.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a PAP hírügynökségnek mindazonáltal arról beszélt: az uniós testületek döntése a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásáról érvényben marad, a bírósági szervezetek panasza nincs erre hatással. A kormány egyébként előfinanszírozás útján már el is kezdte a helyreállítási tervben foglalt projektek megvalósítását – erősítette meg a szóvivő.
Borítókép: Andrzej Duda (Fotó: Europress/AFP/Mateusz Slodkowski)
