Hat napon keresztül ürült ki a műanyag egy kis zöld teknősből

A sérült teknősre hanyatt fekve rátalálták egy siydey-isziklamedencében, majd bevitték a tarongai állatkertbe. A szomorú eset újabb ékes példája annak, hogy miért az állatvédelem egyik legfontosabb pillére a műanyag (és mikroműanyag) szennyezés csökkentése a tengerekben, óceánokban.

A tarongai állatkert vadkórházának beszámolója szerint egy bébi zöld tengeri teknős – akit egy sydney-i tengerpartról mentettek ki – annyi műanyagot evett, hogy hat napba telt, mire sikerült teljesen kiürülnie – írta meg a Guardian.

A 127 grammos fiókát hanyatt fekve találták meg egy sziklamedencében, Sydney Tamarama strandja közelében. Az egyik uszonya hiányzott, egy másikba bele volt állva egy szilánk, a teknőspáncélján pedig lyuk tátongott. A gondozók elmondták, hogy ezektől a sérülésektől eltekintve a teknős jó fizikai állapotban volt, és úszni is tudott.

 A sydney-i tengerpartról kimentett apró zöld tengeri teknősfióka mindössze 127 grammot nyomott, amikor megtalálták. Széklete a megérkezést követő első hat napban teljes egészében műanyagból állt. (Fotó: Taronga állatkert/The Guardian)

– Mikor végre elkezdett üríteni, hat napon keresztül szabadult meg a rengeteg műanyagtól. Rendes ürülék nem is jött ki az állatból, kizárólag tiszta műanyag, mindenféle méretben, színben és formában – idézi Sarah Male tarongai állatápolót a Guardian.

– Némelyik kemény, némelyik éles volt, és némelyik műanyag-darabon még az írás olvasható maradt. Úgy tűnik, egyes esetekben a tengeri szemét minden, amit ezek a szegény apróságok esznek.”

Annyi műanyag hulladék veszi őket körül, hogy immár ezek az emészthetetlen anyagok az elsődleges eledelükké váltak

– mondta.

Az „uszonyos bagelként” aposztrofált teknős mostanra meggyógyult, és már csaknem 400 grammot nyom. Ennek ellenére egy teljes évbe is beletelhet, mire visszaengedik a part menti vizekre.

A kórház azt állítja, hogy az apró fiókák mérete különösen sebezhetővé teszi őket a ragadozókkal szemben. Azt szeretnék, hogy az állatnak a lehető legjobb esélye legyen az életben maradásra, miután visszatér a vadonba. Emellett az óceán hőmérséklete is fontos tényező – a melegebb vizek ugyanis sokkal kedvezőbbek a teknősök számára.

Az állatvédelem terén kiemelkedő munkát végző tarongai vadkórház évente akár 80 tengeri teknőst is ellát – a bajba jutott állatok közül sokan azért kerülnek ide, mert horgászzsinórokba gabalyodtak, illetve horgot, vagy műanyagot ettek.

– Ha mindenki csak egy kis időt szánna arra, hogy összeszedjen egy kis szemetet – nem csak a tengerparton –, képesek lennénk változtatni a helyzeten – mondta Male.

A kis teknősnek hiányzott az egyik uszonya és egyéb sérülései is voltak, de az állatvédők munkájának köszönhetően már jól van.
(Fotó: Taronga állatkert/The Guardian)

Mekkora műanyagszennyezés éri a tengereket, óceánokat?

Új-Dél-Wales, Queensland és Nyugat-Ausztrália egyre szigorúbb tilalmakat vezetett be az egyszer használatos műanyagokra, de sajnos a mikroműanyagok koncentrációja miatt egyre súlyosabb gondokat okozó környezetszennyezés orvoslásához ez már nem elég.

Évente több mint 8 millió tonna műanyag hulladék ömlik a világ óceánjaiba.

A legtöbbet ebből folyók szállítják a tengerbe a partvonalak mentén, vagy halászhajók hagyják el. Kutatások szerint az óceánok folyami eredetű műanyag-szennyezettségének 88-95 százaléka mindössze tíz folyóból származik, melyek számos olyan ázsiai és afrikai fejlődő országon haladnak át, ahol a megfelelő műanyag-feldolgozásról még hírből sem hallottak.

A világ egyik legtávolabbi helyén, a Henderson-szigeten található strandon közel 38 méteres műanyagdarabot találtak a homokon szétszórva. A CSIRO kutatói azonban júniusban arról számoltak be, hogy a helyi intézkedések hatására Ausztrália partjainál átlagosan akár 30%-kal is csökkent a műanyag-szennyezés a helyi önkormányzatok szemétcsökkentési tevékenységének köszönhetően – olvasható a Guradian cikkében.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Illusztráció egy bébi teknősről. (Fotó: Unsplash)