Nemsokára megkezdődik az új tanév, beleértve a háború alatt álló Ukrajnát is. A rendkívüli körülmények ellenére a kárpátaljai magyar iskolák többsége abban bízik, hogy folytathatják a jelenléti oktatást szeptember elsejétől.
A személyes részvételen alapuló tanítás feltétele, hogy az iskolák óvóhelyet alakítsanak ki a tanintézményen belül vagy egy közeli épületben.
Ha ez megtörténik, egy szakértői bizottságnak kell jóváhagynia, hogy az óvóhely garantálja a biztonságot. Az iskola tanulóinak és dolgozóinak ugyanis kötelezően fedezékbe kell majd vonulniuk, ha tanítás közben megszólal a légvédelmi riadó.
Az ukrán oktatási tárca augusztus közepén arról tájékoztatott, hogy az ukrajnai iskolák mintegy 41 százalékában van kialakított óvóhely, így ezek a tanintézmények készen állnak a hagyományos oktatás folytatására. A bejelentésüket megelőzően több mint 21 ezer oktatási intézményben végeztek ellenőrzést, ami az összlétszám 80 százaléka – közölte a KISZó kárpátaljai hetilap.
– A plébánia ajánlotta fel az óvóhely kialakítására a pincét, már megkaptuk rá az engedélyt, úgyhogy biztonságosan tudjuk kezdeni a tanévet. Várjuk is a gyerekeinket szeretettel, mert már régen találkoztunk velük – számolt be róla lapunknak a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megbízásából alapított Munkácsi Szent István Líceum igazgatója, Kristofori Olga. Elmondta: az előző tanév második félévében, az orosz–ukrán háború február 24-i kitörését követően online tanításra álltak át, de szeptember 1-jén újra megkezdődik a jelenléti oktatás.
Megvagyunk, megfogyva bár, de törve nem
– válaszolta arra a kérdésünkre, mennyivel lett kevesebb a tanárok és a diákok száma a háború hatására. Az igazgató elmondta, nincs annyi tanulójuk, mint korábban, de négy osztályt tudnak indítani, úgyhogy bizakodva néznek a jövőbe. – Gondolom, hogy egyszer véget ér ez a rémálom, és akkor hazatérnek azok is, akik megrémültek, elmentek, és gondolom, hogy jó irányba fog menni az életünk – vélekedett a munkácsi intézmény vezetője.
Kristofori Olga kifejtette, a rendkívüli helyzet miatt fennáll egy olyan lehetőség is, hogy a tanulók családi oktatásban részesüljenek, ha a háború miatt elhagyták már az országot, félnek bemenni az intézménybe vagy a szülők féltik őket. – A családi tanulást is választhatják, a pedagógusok elküldik nekik a tananyagot, amit a családdal közösen feldolgoznak, és négyszer egy évben jönnek vizsgázni, de ez megoldható online formában is – részletezte.
Az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Drugeth Gimnázium igazgatója, Kovács Péter szintén azt a hírt osztotta meg lapunkkal, hogy az ukrán bizottság a negyedik ellenőrzést követően ugyan, de végül jóváhagyta, hogy az intézményükben megkezdődjön a jelenléti oktatás. Elmesélte, hogy egy tőlük hatvan méterre lévő, ötemeletes épületben lesz a fedezékük, illetve egy harminc férőhelyes óvóhelyet ki tudtak alakítani az iskolán belül is, így az elsősök maradnának a helyükön, ha légvédelmi riadók szakítanák meg a tanítás rendjét.
Kovács Péter kitért rá, nagyon változó, mikor szólalnak meg a szirénák Kárpátalján, van olyan hét, amikor egyáltalán nem, de van olyan nap is, amikor „mint a kanalas orvosságot, úgy osztják”, akár háromszor is.
Szeptember 1-jén pedig már gyakorlatot tartanak a gyerekeknek, hogyan kell majd az óvóhelyre vonulniuk, a folyosón ehhez nyilak jelölik az útvonalat. – A gyakorlatban még én is nehezen tudom elképzelni, de működnie kell, ha muszáj – fűzte hozzá.
Az intézmény vezetője arról is beszélt, az Ukrajnában zajló háború rettenetesen rosszul hatott az iskola életére. Az elvándorlás miatt visszaesett a gyerekek létszáma és pedagógushiány lépett fel. Elmondta, hogy több tanárnő családegyesítés címszó alatt hagyta el az iskolát, akiknek a férje vagy a vőlegénye már elment Magyarországra, hiszen mindenki fél a behívótól. – Postafordultával nem lehet családi életet élni, úgyhogy ezek a fiatal hölgyek bejelentették a tanév végén, hogy ne haragudjunk, de ők bizony távoznak.
Ha azt mondtuk, hogy az új oktatási törvény, annak is a 7. cikkelye főleg, a gyors asszimilációt jelentette volna, ez a háború gyakorlatilag a hirtelen halál
– fogalmazott Kovács Péter arra utalva, hogy Kijev 2017-ben elfogadott törvénye fokozatosan megvonná az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségektől azt a jogukat, hogy anyanyelvükön taníthassák a felnövekvő generációt. Ennélfogva már az előző években is kérdéses volt, megmaradhat-e a jövőben a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján.
– Eddig senki sem vonta vissza azt az oktatási törvényt, és ha 2023-tól a tantárgyak 20-40-60 százalékát ukránul kell tanulni, még a vonzerejét is elveszíti a magyar iskola, mert mi marad? – zárta a beszélgetést az ungvári intézmény igazgatója.
